Egyre súlyosabb válságba sodródnak az európai állattartók. A Covid–19-válság okozta keresletzuhanás már tavaly jelentős bevételkiesést okozott a gazdáknak. A sokkot tovább fokozta a gabona világpiaci árának emelkedése, így az elszálló takarmányárak, majd az elszálló energiaárak. Brüsszel ugyanakkor elutasította a tagállamok októberi felvetését. Az Európai Bizottság a közelmúltban világossá tette:
Az Európai Unió nem kíván rendkívüli támogatást nyújtani a működőképességük határára sodródott gazdáknak. Az állattartóknak ráadásul a következő időszakban további pluszterhekre is számítaniuk kell.
Az unió tovább fokozná a jelenleg is világelső európai állatjólétet, a ketreces tartás kivezetéséről pedig már döntés is született. A távolabbi jövő sem tűnik túl fényesnek:
Brüsszel 2030-ig végrehajtandó stratégiáiban a fenntarthatóságra hivatkozva olyan intézkedéseket várna el, amellyel a hagyományos húsok ára akár 40-50 százalékkal is megdrágulhat.
Az uniós gazdák versenyképességét veszélyeztető tervek mellett az állattartók egyre többször szembesülnek azzal is, hogy tevékenységük került a klímaintézkedések célkeresztjébe.
Brüsszel jövőképe: állattartás helyett sejtszaporítás
Elsősorban a baloldali és a zöld döntéshozók szívesebben látnák az európai fogyasztók asztalán azokat az alternatív fehérjeféléket, amelyek jelenleg még nem alkalmasak a tömeges élelmezésre.
A hagyományos húsfélék helyett Brüsszel a különböző étkezési célú rovarok, a növényi alapanyagokból készült húspótlók és a fogyasztók által egyértelműen elutasított laboratóriumi hús fogyasztását tartaná kívánatosnak és fenntarthatónak.
Noha a több millió szorult helyzetbe került állattartón nem segít az EU, a Covid–19-válság kezelésére életre hívott uniós helyreállítási alapból (React EU) ugyanakkor két holland cég, a Mosa Meat alternatív fehérjeforrások kutatására szakosodott vállalkozás és a takarmánypiacon meghatározó Nutreco közös termesztetthús-projektjére kétmillió euró, azaz mintegy 700 millió forint támogatást kap.
A Feed for Meat projekt célja, hogy a laboratóriumi hús, vagyis a termesztett hús (cultivated meat) minél előbb hozzáférhető alternatívája legyen a hagyományos marhahúsnak.
Borjúvéren nevelt steak
A sejtalapú hústermesztés jelenleg lassú és költséges, egyelőre kérdéses az állattartásnál alacsonyabb kibocsátása, ráadásul a társadalom túlnyomó része irtózik ezektől az élelmiszerektől.
A termesztett hús globális térnyerése ugyanakkor borítékolható, mivel a világ legbefolyásosabb befektetői, és az utóbbi időben az Egyesült Államok, Kína és Nagy-Britannia állami szervei is óriási összegeket fektetnek a kutatásokba.
A jövő fenntartható húselőállításaként emlegetett eljárás során a gazdatesten kívül, laboratóriumi körülmények között, sejtszaporítással hoznak létre a hagyományos hússal megegyező tulajdonságú húst. Az élő állatból izomsejteket vesznek, amelyek egy bioreaktorban, az erre a célra fejlesztett speciális táptalajon szaporodnak tovább. Ez a táptalaj tartalmazza azokat az enzimeket, ásványokat és tápanyagokat, amelyektől a sejtek képesek maguktól szaporodni. A pontos összetevőkről keveset lehet tudni, az eddigi kísérletekben a borjúvér és más, hasonló állati származékok váltak általánossá.
A hústermesztés legköltségesebb része a táptalaj. A Mosa Meat és a Nutreco unió által is támogatott projektjének célja olyan olcsó táptalaj kifejlesztése, amely a jelenlegi költség századrészéből előállítható, várhatóan állati melléktermékek felhasználásával.
Adóemeléssel válik tudatosabbá a fogyasztó?
Az előrejelzések szerint a húspiacból akár 35 százalékos részesedéssel is bírhat 2040-re az alternatív húsok piaca. A laboratóriumi hús mellett szóló érv, hogy nem kell megölni az állatot, ugyanakkor nem kell lemondani a hagyományos húshoz képest egészségesebb és finomabb állati fehérjéről, ráadásul a klímacélokat is segíti.
A legfontosabb ellenérv, hogy a fogyasztók túlnyomó többsége visszataszítónak és undorítónak tartja a húspiaci innovációt és nem akar lemondani a hagyományos steakről.
Ráadásul míg a hagyományos hústermelés több millió európai állattartó megélhetését garantálja, addig a laborhús piaca mindössze néhány globálisan is meghatározó befektető kezében összpontosulhat, ami további aggályokat vet fel.
A fogyasztók szemléletformálása már elkezdődött: a nemzetközi szervezetek és az NGO-k egyre keményebb kampányokkal bélyegzik fenntarthatatlannak és károsnak a hagyományos állattartást.
Az ajánlások között a húsfélék többletadóztatása is felmerül.
A dráguláshoz Brüsszel 2030-ig szóló stratégiáinak végrehajtása is hozzájárulna. Ha eredményes lesz az alternatívfehérje-lobbi, az alacsony jövedelműek számára az olcsó alternatív hús és az import maradhat megfizethető.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)
