Egyre súlyosabb válságba sodródnak az európai állattartók. A Covid–19-válság okozta keresletzuhanás már tavaly jelentős bevételkiesést okozott a gazdáknak. A sokkot tovább fokozta a gabona világpiaci árának emelkedése, így az elszálló takarmányárak, majd az elszálló energiaárak. Brüsszel ugyanakkor elutasította a tagállamok októberi felvetését. Az Európai Bizottság a közelmúltban világossá tette:
Az Európai Unió nem kíván rendkívüli támogatást nyújtani a működőképességük határára sodródott gazdáknak. Az állattartóknak ráadásul a következő időszakban további pluszterhekre is számítaniuk kell.
Az unió tovább fokozná a jelenleg is világelső európai állatjólétet, a ketreces tartás kivezetéséről pedig már döntés is született. A távolabbi jövő sem tűnik túl fényesnek:
Brüsszel 2030-ig végrehajtandó stratégiáiban a fenntarthatóságra hivatkozva olyan intézkedéseket várna el, amellyel a hagyományos húsok ára akár 40-50 százalékkal is megdrágulhat.
Az uniós gazdák versenyképességét veszélyeztető tervek mellett az állattartók egyre többször szembesülnek azzal is, hogy tevékenységük került a klímaintézkedések célkeresztjébe.
Brüsszel jövőképe: állattartás helyett sejtszaporítás
Elsősorban a baloldali és a zöld döntéshozók szívesebben látnák az európai fogyasztók asztalán azokat az alternatív fehérjeféléket, amelyek jelenleg még nem alkalmasak a tömeges élelmezésre.
A hagyományos húsfélék helyett Brüsszel a különböző étkezési célú rovarok, a növényi alapanyagokból készült húspótlók és a fogyasztók által egyértelműen elutasított laboratóriumi hús fogyasztását tartaná kívánatosnak és fenntarthatónak.
Noha a több millió szorult helyzetbe került állattartón nem segít az EU, a Covid–19-válság kezelésére életre hívott uniós helyreállítási alapból (React EU) ugyanakkor két holland cég, a Mosa Meat alternatív fehérjeforrások kutatására szakosodott vállalkozás és a takarmánypiacon meghatározó Nutreco közös termesztetthús-projektjére kétmillió euró, azaz mintegy 700 millió forint támogatást kap.
A Feed for Meat projekt célja, hogy a laboratóriumi hús, vagyis a termesztett hús (cultivated meat) minél előbb hozzáférhető alternatívája legyen a hagyományos marhahúsnak.
Borjúvéren nevelt steak
A sejtalapú hústermesztés jelenleg lassú és költséges, egyelőre kérdéses az állattartásnál alacsonyabb kibocsátása, ráadásul a társadalom túlnyomó része irtózik ezektől az élelmiszerektől.
A termesztett hús globális térnyerése ugyanakkor borítékolható, mivel a világ legbefolyásosabb befektetői, és az utóbbi időben az Egyesült Államok, Kína és Nagy-Britannia állami szervei is óriási összegeket fektetnek a kutatásokba.
A jövő fenntartható húselőállításaként emlegetett eljárás során a gazdatesten kívül, laboratóriumi körülmények között, sejtszaporítással hoznak létre a hagyományos hússal megegyező tulajdonságú húst. Az élő állatból izomsejteket vesznek, amelyek egy bioreaktorban, az erre a célra fejlesztett speciális táptalajon szaporodnak tovább. Ez a táptalaj tartalmazza azokat az enzimeket, ásványokat és tápanyagokat, amelyektől a sejtek képesek maguktól szaporodni. A pontos összetevőkről keveset lehet tudni, az eddigi kísérletekben a borjúvér és más, hasonló állati származékok váltak általánossá.
