Korábban nem látott áremelkedési hullám érte el idén a gabonapiacot. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb adatai szerint a hazai tőzsdén októberben már 90 ezer forintos tonnánkénti ár felett jegyezték a búzát, ami 46 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. A világpiaci árak is nagymértékben emelkedtek, Franciaországban például a malmi búza exportára 33 dollárral, 322-re nőtt a múlt hónapban.
Az áremelkedésnek egyelőre nem látni a végét. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a nyugati piacokon további drágulás látható, ami vélhetően a hazai árakat is befolyásolja majd. Azt ugyanakkor, hogy mekkora mértékű lehet a drágulás itthon, korai lenne megmondani.
A magasabb terményárak akkor jelentenek gondot, ha a termékpálya következő szereplői – a malomipar és a pékek – az átadási árakban nem tudják érvényesíteni a megnövekedett alapanyagköltségeket – hívta fel a figyelmet a szakember.
Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára lapunknak elmondta: a malomipart nagyon súlyosan érinti a gabona áremelkedése, ezért biztos, hogy a feldolgozott termékek árában is emelkedés várható. Hogy mikor s milyen mértékben következik be az áremelés, az a terméktől és a feldolgozóüzemtől is függ.
A feldolgozóipar most azon dolgozik, hogy a folyamatosan emelkedő alapanyagárakhoz tudja igazítani a termékei árát. Arra nem is merünk gondolni, hogy még ennél is drágább lesz a gabona
– fogalmazott a főtitkár.
Szavai szerint nagyon nehéz helyzetbe került idén a malomipar. Az alapanyagok mellett ugyanis az energia- és üzemanyagköltségeik is az egekbe szöktek, januártól pedig jelentős bérkorrekciót kell végrehajtaniuk. – Ha a termények egy fillérrel se drágultak volna, a magas energia- és üzemanyagárak miatt akkor is árat kellene emelnünk – jegyezte meg. Véleménye szerint drasztikus drágulásra kell számítani, az sem elképzelhetetlen, hogy a liszt ára akár 40 százalékkal emelkedjen a közeljövőben. – Nem azért van szükség ilyen mértékű áremelésre, hogy az ágazat magasabb profitot érjen el. Most a feldolgozóüzemek túlélése a tét – emelte ki Pótsa Zsófia.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a napokban jelentette be, hogy 2022-ben és az azt követő években is megmarad a gabonapiacon a fordított adózás intézménye. A 2012-ben bevezetett intézkedés, hogy a terménykereskedelem során sem a gazdálkodók, sem a közvetítő kereskedőcégek nem számítják fel a közterhet, azt a láncolat végén szereplő utolsó eladó számolja el és vallja be, vagyis a vevő által kifizetett áfa közvetlenül az államhoz kerül. Petőházi Tamás szerint fontos lépés volt, hogy a kormány el tudta érni Brüsszelben, hogy a gabonapiacon bevezessék a fordított adózást. Az intézkedés hatására szinte teljesen megtisztult a piac, a visszaélések száma drasztikusan csökkent. A szakember szerint lenne még tere az érintett termékkörök bővítésének. Vannak olyan kisebb volumenben termesztett fajok, amelyeket be lehetne vonni a fordított adózásba.
Pótsa Zsófia is üdvözölte a kormány döntését. – Amíg ilyen magas az áfa, addig az egyetlen esélyünk a fordított adózás. Ezért is örülünk neki, hogy jövőre és talán az előttünk álló években is maradhat ez az intézkedés – tette hozzá a Gabonaszövetség főtitkára.
A borítókép illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
