Kriptodevizák: hit vagy befektetés?

Sokkal inkább hasonlít valláshoz a kriptodevizákba vetett bizalom, mint befektetési optimizmushoz – véli Mark Möbius, aki korábban a magyar államadósság finanszírozásában is részt vett. Mint elmondta: attól, hogy modern eszközök, még nincs mögöttük érték, pláne hogy akárhányat létre lehet belőlük hozni. Inkább csak spekulációs eszköznek alkalmasak.

US-FIRST-BITCOIN-FUTURES-ETF-TO-TRADE-ON-NYSE-DEBUTS-ON-THE-EXCH Fotó: SPENCER PLATT

Mark Möbius mint a Franklin Templeton alapkezelője egykor a magyar államadósság tíz százalékát finanszírozta, most a kriptodevizákról és általában a befektetési piacokról nyilatkozott a CNBC amerikai hírtelevízió egyik műsorában.

A ma már önállóan a saját befektetési cégét működtető szakember véleménye szerint a kriptodevizákba fektetett bizalom sokkal inkább hasonlít valláshoz, mint befektetéshez. Az irántuk lelkesedők azt a hitet vallják, hogy ezek az eszközök a modern pénzügyi technológiát képviselik, ami akár igaz is lehet, csakhogy egy-egy, az adott technológiára épülő eszköznek önmagában ettől nincs értéke, pláne hogy egyre több van belőlük, mivel akárhányat létre lehet hozni.

Möbius szerint lehet a kriptókkal foglalkozni, hisz remek spekulációs eszközök, de befektetésként nem szabad tekinteni rájuk, különösen most, hogy a divatosabbak ára már hatalmasat ralizott. Aki az izgalmat kedveli vagy a gyors és nagy hozam reményében nagy kockázatot vállal, de azt kezelni is tudja, az nyugodtan spekuláljon vele, de megvenni őket és évekig ülni rajtuk igen kockázatos, hisz lehet, hogy a divathullám, a mánia véget ér, és akkor a töredékükre esnek ezen eszközök árai.

Ezzel szemben a részvénypiacok továbbra is a befektetések fő helyszínei lesznek, hiszen a részvények mögött vállalatok vannak, amelyek között mindig akadnak sikeresek, stabilak vagy éppen gyorsan növekvők. Természetesen a részvénypiacon is vannak trendek, időnként nagy visszaesésekkel, de a jó cégek részvényei egy-egy ilyen szakaszon túljutva 

magas hozammal örvendeztetik meg befektetőiket.

Mark Möbius részletesen is elmondta, hogy mely részvénypiacokat tartja most vonzónak, miután a legnagyobb tőzsdék, különösen az amerikaiak, meglehetősen magasra emelkedtek, és kissé túlértékeltté váltak a hatalmas jegybanki likviditás – a túl sok pénz piacokra ömlése – miatt. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy ha jön is korrekció, vannak olyan kiválóan, stabilan működő amerikai vállalatok, amelyek az esetlegesen elhúzódó inflációs időszak és a magasabb kamatok mellett is jól fognak teljesíteni, különösen azok, amelyek sok országban vannak jelen, 

köztük olyanokban, ahol gyors a gazdasági növekedés.

Legnagyobb kedvencei most Tajvan és India: a tőke húsz-húsz százalékát fektette be most ezeken a részvénypia­cokon elsősorban technoló­giai cégek papírjaiba, komoly növekedést várva. India gazdasága a járvány előtt évi hét-nyolc százalékkal növekedett, és miközben lakosságának létszáma lényegé­ben megegyezik Kínáéval, az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) még a kínai érték töredéke. Vagyis óriási potenciál van az indiai gazdaságban, a gyártókat pedig a még alacsony bérek és a javuló gazdasági környezet vonzza. Tajvanban eleve erős a technoló­giai szektor, Möbius a portfólió öt-hat százalékát pedig a kontinentális kínai részvényekben tartja, és ezek szerint az anyaország esetleges beavatkozásától sem tart Tajvan esetében.

Borítókép: New York-i tőzsde (Fotó: Getty Images/Spencer Platt)