Nincs lehetőség arra, hogy Szerbia részt vegyen a Paks II projektben befektetőként – derül ki abból a parlamenti válaszból, amelyet Süli János, a beruházásért felelős miniszter adott Szél Bernadettnek. A független parlamenti képviselő – a helyzetet némileg félreértve – azt a kérdést tette fel: Igaz-e, hogy a kormány Paks II egy részének Szerbiának való értékesítésére készül, és ha igen, mi az oka ennek? A kérdés apropóját az adta, hogy október 14-én Alekszandar Vucsics államfő – a Privátbankár szemléje szerint – a belgrádi Prva Televízónak arról beszélt, hogy mivel folyamatosan nő Szerbia energiaigénye, több erőművi fejlesztést is terveznek. Ezek mellett pedig beszállnának a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházásába is a költségek öt–tíz százalékával, ami ötszáz–ezer millió eurót jelentene.
A magyar kormány üdvözli a térség országainak ellátásbiztonságot erősítő törekvéseit, amelyek a klímavédelmi célkitűzések elérését is szolgálják – áll a miniszter válaszában. Süli János úgy folytatta: érthető, hogy a stabil, időjárástól független villamosenergia-termelésre képes erőművek iránti igény a megújuló energiaforrások terjedésével egyre nő.
A tényeket ismertetve Süli János azt írta, hogy Magyarország a Paks II projektet a nemzeti vagyonról szóló törvénynek megfelelve, kétoldalú kormányközi szerződés keretében valósítja meg. Az új blokkokban termelt villamos energiát a magyar szervezett árampiacon és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által felügyelt transzparens aukciókon értékesti majd hazánk.
A kontinenst sújtó energiaár-válság miatt Süli János fontosnak nevezte kiemelni, hogy az atomerőműben megtermelt áram önköltsége érdemben nem függ az urán árának változásától – az erről szóló nemzetközi tanulmányt nemrégiben lapunk is bemutatta. Ez a miniszter szerint azt is jelenti, hogy
az atomenergia az ellátásbiztonságon túl az árstabilitás megteremtésében is jelentős lehet.
Emiatt Magyarország szövetségben Franciaországgal, Finnországgal, a visegrádi országokkal, valamint Szlovéniával, Horvátországgal, Romániával és Bulgáriával azon dolgozik, hogy Brüsszel az atomenergiát hivatalosan is zöld, fenntartható forrásként kezelje. Ahogyan arról a Magyar Nemzet a napokban beszámolt, jó esély van rá, hogy ez megvalósul, hiszen nemrégiben maga az Európai Bizottság elnöke nyilatkozott úgy: a jövő energiamixében szükség van az atomenergiára. Ursula von der Leyen szerint a megújuló energia hasznosítása mellett szükség van stabil forrásokra is, mint az atomenergia, illetve az átmenet alatt a földgáz is szükséges.
Borítókép: földmunkák a Paks II projekt telephelyén (Fotó: Paks 2 Zrt.)
