Összesen 81 részvénnyel indult meg a kereskedés a Peking Értéktőzsdén, közülük tízből nyílt kibocsátás során új befektetők is vásárolhattak. Az újonnan kibocsátott részvények gyorsan emelkedtek, ezért a kereskedésben időnként szünetet is tartottak, hogy a befektetők átgondolhassák, indokolt-e a nagy ármozgás.
A Peking Értéktőzsde létrehozásának célja az volt, hogy a kis- és középvállalatok önálló piachoz jussanak, miután Sanghajban és a másik kínai tőzsdén, a sencsenin sok cég olyan nagyra nőtt, hogy ezek dominálják már a kereskedést. A kis- és közepes kapitalizációjú részvények tőzsdére jövetelének elősegítését azzal is indokolták, hogy
több vállalkozási és egyúttal befektetési lehetőség is legyen szélesebb rétegek számára.
Összesen négymillióan nyitottak számlát az új tőzsdén, hogy a nyílt kibocsátások során részvényt jegyezzenek, vagy a későbbiekben vásároljanak. A legnagyobb érdeklődés az újonnan kibocsátott részvények iránt mutatkozott, így áruk is gyorsan nőtt, a többi papír esetében, amelyekkel már korábban is lehetett más piacon kereskedni, nem volt olyan nagy forgalom és mozgás, mivel már korábban beárazták az új tőzsdei megjelenést.
Az új tőzsde megnyitásának célja hasonló, mint nálunk a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) pár éve megnyitott Xtend kategóriáé. Ide azokat a kis- és középvállalatokat várják, amelyek még nem érzik magukat felkészültnek a teljes értékű tőzsdei kategóriában való jelenlétre, azonban így
könnyített feltételek mellett próbálhatják ki a nyilvános részvénytársaságként való működést, és idővel tovább lehet lépni a standard vagy a prémium kategóriába.
A tőzsde tőkéhez jutási lehetőséget jelent a vállalkozásoknak olyankor is, amikor a hitelpiac kedvezőtlenebb, vagy egyszerűen csak nem akarnak eladósodni, netán olyan beruházásba kezdenek, amelynek megtérülésében a bankok bizonytalanok, a befektetők ugyanakkor hisznek benne, ezért szívesen áldoznak rá pénzt, hogy a társaság tulajdonosai lehessenek részvények vásárlása által, vállalva ezzel a kockázatot, ugyanakkor részesülve a sikerből.
A tőzsdei kereskedést Kínában is 1949-ben szüntette meg a kommunista hatalomátvétel, majd akárcsak nálunk a BÉT esetében, 1990-ben került sor az újranyitásra Sanghajban és Sencsenben.
