Kitart a lendület a gazdaságban

A gazdaság teljesítménye teszi lehetővé, hogy történelmi léptékben csökkenjenek az adók és elérhetővé váljon több pénzügyi juttatás, így például a családi adó-visszatérítés. A kormány mindezek mellett arra is figyel, hogy az államháztartás hiánya is folyamatosan apadjon.

Építkezés, építőipar, lakás, ingatlan, munkaerő, gazdaság, Fotó: Arpad Kurucz

A gazdaság jó teljesítményére lehet következtetni például a beruházások harmadik negyedévi számaiból. Az adatok azt mutatták, hogy ezen a téren meghaladtuk a válság előtti szintet. Ebben szerepet játszottak a kormányzat és a jegybank támogatási és kedvezményes hitelprogramjai, de a külföldi működőtőke beáramlása is. A statisztikai hivatal közlése szerint a harmadik negyedévben 12,4 százalékkal nőtt a beruházások volumene.

Októberben 14,5 százalékkal meghaladta az építőipar termelése az egy évvel korábbit, az épületek kivitelezése 19,7, az egyéb építményeké 9,7 százalékkal nőtt. Ezzel kapcsolatban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége jelezte, hogy az év első tíz hónapjában az építőipar termelési értéke elérte a négyezermilliárd forintot. 

A szervezetnél úgy számolnak, hogy ez a mutató az év egészében meghaladja az ötezermilliárd forintot. Így az is előfordulhat, hogy ez az ágazat adja majd a GDP csaknem hat százalékát.

A kiskereskedelmi forgalom is növekedést mutat, októberben éves alapon 5,7 százalék a többlet. Az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a szektor várakozásokat meghaladó erősödése biztató kezdetet jelez a negyedik negyedévi GDP-növekedés szempontjából. Ennek hátterében több tényező áll, ilyen a háztartások növekvő jövedelme, valamint a munkaerőpiac helyreállása.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság teljesítménye idén 6,6 százalékkal bővülhet. A társaság jelezte: a növekedés annak ellenére is robusztus, hogy a nemzetközi ellátási láncok szakadozása visszaveti a feldolgozóipar, azon belül is elsősorban a járműgyártás teljesítményét. 

Az elemzők megjegyezték: bár a kormányzat a költségvetési hiány lefaragása és az építőipar kapacitáskorlátja miatt a beruházások egy részét későbbre halasztotta, az új ­uniós költségvetési ciklus indulása, illetve a vállalkozások növekvő fejlesztési kedve élénkítheti a beruházások volumenét – idén 8,8, jövőre 6,4, 2023-ban pedig 7,5 százalékkal. A beruházási ráta tehát tartósan magas maradhat, a vállalkozások beruházásai pedig később az exportoldalon hozhatnak javulást.

A Pénzügyminisztérium a minap a távirati irodának megerősítette: a magyar gazdaság növekedése továbbra is az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, és az előrejelzések szerint a következő években is magas, négy-öt százalékos bővülés várható. Ennek köszönhetően a költségvetési politika a tervezettnél hamarabb térhet vissza az egyensúlyi pályára. A kormány az egyes állami beruházások átütemezésével 755 mil­liárd forint megtakarítást ér el a jövő évi költségvetésben, így a GDP-arányos hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra javítja. Mindez az államadósság-ráta gyorsabb csökkentését is lehetővé teszi – tették hozzá. 

A pénzügyi tartalékokat oly módon növeli a kormány, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adó-visszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is.

Borítókép: Előfordulhat, hogy az építőipar adja majd a GDP csaknem hat százalékát (Fotó: Kurucz Árpád)