Már kétmilliós négyzetméterárnál járunk

Egyre nő azon közterületek száma, ahol jellemzően legalább egymillió forintos négyzetméterárat kell fizetni egy-egy lakásért. Túlnyomó többségében természetesen a fővárosban találkozni ezzel az árszinttel, sőt Budapesten a kétmilliós fajlagos ár sem számít már ritkának. A legmagasabb és legalacsonyabb négyzetméterárak között Budapesten belül kilencszeres, míg országosan százszoros volt a különbség 2020-ban.

20211121 Budapest Adventi és Karácsonyi Vásár a Vörösmarty téren és a Bazilikánál. fotó: Keresztesi Balázs (KB) Metropol Fotó: Keresztesi Balázs

Összességében az V. kerületből 19 közterület átlagára haladta meg az egymillió forintos határt. Emellett 11 II. kerületi, tíz XII. kerületi, öt-öt XI. és XIII. kerületi, négy I. kerületi, három-három VI. és VII. kerületi, két III. kerületi és egy IX. kerületi közterület jellemző ára lépte túl az egymillió forintos négyzetméterárat.

Vidékről mindössze egy osztrák határ mellett fekvő kistelepülés és két Balaton-parti utca átlagára haladta meg az egymillió forintos négyzetméterárat. A Győr-Moson-Sopron megyei Zsirán 1,082 millió forintot tett ki a tavaly értékesített ingatlanok fajlagos ára, Fonyódon a Fürdő utca ingatlanjaiért fillérre pontosan ugyanennyit fizettek a vevők, Balatonfüreden az Erkel Ferenc utcában pedig 1,02 millió forint volt az átlagár. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez nem jelenti azt, hogy máshol ne találkoznának a vásárlók egymillió forintos vagy ezt meghaladó mértékű négyzetméterárakkal. Csupán arról van szó, hogy az adott közterületen lévő többi, esetlegesen olcsóbban eladott lakás miatt az átlagár nem érte el ezt a szintet.

Mindezzel szemben Budapest legolcsóbb utcáiban alig több mint kétszázezer forintos négyzetméteráron keltek el ingatlanok. A XXIII. kerületi Külső Vörösmarty utcában 220 ezer forint volt az átlagár, a XII. kerületi Honvéd utcában 249 ezer, a X. kerületi Korponai utcában 254 ezer. A vidéki legalacsonyabb árakkal összehasonlítva sokkal döbbenetesebb a különbség, hiszen majdnem százszoros különbség adódik a Vérhalom utcával. A borsodi Rudabányán és a Bács-Kiskun megyei Borotán mindössze 21 ezer, a hevesi Tarnaszentmiklóson pedig 23 ezer forintos négyzetméteráron köttettek adásvételek

Dráguló agglomeráció

A nagyvárosi lakásdrágulás és a járványhatás miatt tavaly megnőtt a kereslet a kertes családi házak iránt, vagyis jócskán felértékelődtek az agglomerációs települések. A KSH kiadványa alapján az Ingatlan.com készítette összegzés szerint a legdrágábbnak Törökbálinton az Óvoda utca bizonyult, ahol 2020-ban 833 ezer forintos négyzetméteráron találtak gazdára a lakóingatlanok. A budaörsi Domb utcában 802 ezer forint, a szintén budaörsi Árok utcában pedig 778 ezer forint volt a négyzetméterár. A top 10-be még három budaörsi, egy két dunakeszi és egy-egy biatorbágyi és szentendrei közterület fért még fel. A hirdetési oldal kínálati árai alapján Remeteszőlős számít a legdrágábbnak a budapesti agglomerációban, ahol jelenleg 927 ezer forint kérnek az ingatlanok egy négyzetméteréért. A tíz legdrágább között szerepel még Üröm, Nagykovácsi, Budaörs, Szentendre, Pilisjászfalu, Herceghalom, Dunakeszi, Solymár és Budakalász. A budapesti agglomeráció legolcsóbb helyének Jászkarajenő bizonyult, ahol mindössze 51 ezer forintot tett ki tavaly az átlagos négyzetméterár, ezután két abonyi utca következett a sorban.

Borítókép: Karácsonyi vásár a Vörösmarty téren. (Fotó: Metropol/Keresztesi Balázs)