Márki-Zay: Gyenge állam kell

Márki-Zay Péter továbbra is azt állítja, hogy hátrányokkal jár a minimálbér emelése. Jelezte azt is, hogy ő az állam szerepét visszaszorítaná. – Teljesen egyértelmű, hogy Márki-Zay Péter és szövetségesei a multinacionális vállalatok érdekeit képviselik – rea­gált Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjének mondataira. Szerinte ma a baloldal gondolkodására éppen az a szabadelvű, liberális gazdaságpolitikai megközelítés jellemző, amit Márki-Zay magáénak érez, és ami a 2010 előtti baloldali kormányokat is jellemezte.

MOL székház MOL székház Fotó: Kallus György

– A tengerentúli országban a két nagy párt támogatóinak (nyilvánosan elérhető) listájából egyértelműen látható, hogy a republikánusokat jellemzően a szuverenista gazdaságpolitikában érdekelt nemzeti, a demokratákat pedig a neoliberális intézkedésekben érdekelt multinacionális vállalatok finanszírozzák – magyarázta. Tanulságos az Egyesült Királyság esete is, ahol a nyolcvanas évek thatcheri gazdaságpolitikájára valóban a dereguláció volt jellemző, de mára Boris Johnsont aligha lehet neoliberálisnak tekinteni. Szerinte Magyarországon a megközelítésbeli különbséget kitűnően szemlélteti a Márki-Zay által is rendre felhozott rezsipolitika.

– A baloldal privatizálta az energiaszektort, így annak jelentős része multinacionális vállalatok kezébe került. Ezután piacosította a lakossági tarifákat, így a külföldi tulajdonú vállalatok – a háztartások kárára – jelentős profitot realizálhattak. 

A magyar baloldal tehát a rendszerváltás óta szabadelvű, liberális energia- és gazdaságpolitikát folytat. Ezzel szemben a jobboldal bevezette a hatósági árakat, amik lehetővé tették az energiavállalatok visszavásárlását. Az intézkedésnek köszönhetően Magyarország visszaszerezte energetikai szuverenitását. Ez a mostani energiaválságban különösen jól jön. A rezsicsökkentés tehát egy szuverenista, jobboldali intézkedés. Lehet, hogy Márki-Zay szabadelvű, liberális gazdaságpolitikája negyven éve jobboldalinak számított volna, de ma egyértel­műen baloldalinak tekinthető – emelte ki végül Hortay Olivér.

Borítókép: A Mol székháza. Az energiaszektor azon területek egyike, ahol fontos a nemzeti tulajdon. Fotó: Világgazdaság/Kallus György