Márki-Zay Péter azt állítja, hogy a közgazdaságtanban a baloldali gondolkodás állampárti, így ő szabadelvű, jobboldali liberálisként az állam szerepét visszaszorítaná. Szerinte ha az állam erős, az sem a gazdagoknak, sem a szegényeknek nem jó. A minimálbér kapcsán pedig megismételte azt, hogy annak az összegét kockázatos emelni, mert hátrányokkal jár, a munkáltatók dolgozókat bocsáthatnak el emiatt.
– Amit a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje mond, az évtizedekkel ezelőtt talán érvényes megállapítás lett volna, azonban mára a politikai pólusok közgazdasági gondolkodása átalakult, tehát az állítás mögötti feltételezésnek éppen az ellenkezője igaz. Ma a jobb- és a baloldal közötti fő gazdaságpolitikai törésvonalat a globalizmus versus nemzeti szuverenitás jelenti – reagált Márki-Zay Péter szavaira Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője. A szakértő a közösségi oldalán felhívta a figyelmet arra, hogy a valódi politikai erővel rendelkező baloldali pártok tipikusan globalisták.
Jól mutatja ezt, hogy a nemzetközi kereskedelem fokozását és a multinacionális vállalatok pozícióinak javítását képviselik, és ezért az állami szabályozás leépítésében érdekeltek.
– Ma a baloldal gondolkodására éppen az a szabadelvű, liberális gazdaságpolitikai megközelítés jellemző, amit Márki-Zay magáénak érez, és ami a 2010 előtti baloldali kormányokat is jellemezte – hangsúlyozta Hortay Olivér, majd hozzátette: ezzel szemben a jobboldali, szuverenista pártok az állam és a piac észszerű egyensúlya mellett saját nemzeti vállalataiknak és gazdaságuknak a megerősítésére törekednek, amihez a – piaci verseny mellett – megfelelő állami szabályozásra is szükség van. A jobboldal ezért az állami szerep megerősítésére nem célként, hanem eszközként tekint, ami segíthet elérni valós társadalmi és gazdasági céljait. Ez a törésvonal világszerte megfigyelhető. A Századvég üzletágvezetője példaként az Amerikai Egyesült Államokat említette.
