Az autógyártók hatalmas beruházásokra kényszerültek, és kényszerülnek ma is az elektromos járművek gyártása érdekében, azonban kettős veszély leselkedik rájuk. Egyfelől ki kell termelniük a fejlesztések költségét, másfelől egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, hogy a vevők valóban meg is vásárolják az elektromos autókat. Vannak gyártók, amelyeknek kisebb a kockázatuk: a legvagyonosabb rétegeknek prémium- vagy luxusautókat gyártó cégek képesek magas áron adni az új technológiát. Az úgynevezett népautókat gyártó vállalatok – ezek közé tartozik a Stellantis, azaz a Fiat-, a Peugeot- vagy a Chrysler-modelleket kínáló csoport – azonban gyorsan a fizetőképes kereslet plafonjába ütköznek, ha drága technológiát kínálnak az autószalonokban. Nem csoda, hogy Carlos Tavares, a Stellantis-csoportot tető alá hozó csúcsmenedzser szokott a legőszintébben beszélni a cégvezetők közül a villamosítás kockázatairól.
A napokban Detroitban tartott autóipari konferencián Tavares ismét sarkosan fogalmazott. Mint mondta, az autógyártókra nagy külső nyomás nehezedik, hogy felgyorsítsák az elektromos járművekre az átállást, ez azonban veszélyezteti a munkahelyek megtartását és a járművek minőségét, mivel a gyártóknak meg kell küzdeniük az elektromos járművek építésének magasabb költségeivel – idézte a vezérigazgató szavait a Reuters. A kormányok és a befektetők azt akarják, hogy az autógyártók gyorsítsák fel az átállást, de a költségek túlnőnek az autóipar által tolerálható határokon.