időjárás 25°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo

Több vízért fizetünk a járvány miatt

Forrás: MEKH
2021.12.27. 09:37 2021.12.27. 10:31
Több vízért fizetünk a járvány miatt

A világjárvány miatt elrendelt otthoni munkavégzés növelte a háztartások ivóvízfogyasztását, míg a nem lakossági terület fogyasztása csökkent. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések vízfogyasztásra gyakorolt hatását vizsgálta. A hivatal mint a víziközmű-szolgáltatások felügyeletét biztosító önálló szabályozó szerv a járvány kezdetétől fogva kiemelt figyelemmel kíséri a szolgáltatók működését.

A koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében 2020-ban bevezetett intézkedések a vízfogyasztásra és ezzel együtt a víziközmű-szolgáltatók árbevételére is hatással voltak.

Az otthoni munkavégzés megjelenésével a számlázott mennyiségek a lakossági szegmens felé mozdultak a nem lakossági terület felől. Tavaly a lakossági számlázott vízfogyasztás 4,5 százalékkal növekedett: 344,5 millió köbméterről 360,2 millió köbméterre. Ezzel párhuzamosan a nem lakossági fogyasztóknak számlázott vízmennyiség 12 százalékkal csökkent 2019-hez képest: 118,5 millió köbméterről 104,6 millió köbméterre. A szennyvíz-ágazatban szintén megfigyelhető volt hasonló változás, a lakossági számlázott szennyvízmennyiség 5,2 százalékkal növekedett, míg a nem lakossági 11,5 százalékkal csökkent az előző év adataihoz képest.

A változó felhasználói szokások hatással voltak a víziközmű-szolgáltatók árbevételére is. A 2020-as tényadatok alapján – a számlázott lakossági mennyiségek növekedése ellenére – az engedélyes tevékenység (ivóvíz és szennyvíz) értékesítésből származó nettó árbevételének kismértékű – egy százalék alatti – csökkenése volt megfigyelhető, aminek oka a nem lakossági szegmens fogyasztásának visszaesése.

A járványhelyzet ellenére 2020-ban is folytatódott a határidőn túli kintlévőségállomány csökkenése. Az ivóvízágazatban 10,5 milliárdról 9,2 milliárdra, míg a szennyvízágazatban 11,3 milliárdról 10,6 milliárdra csökkent a szolgáltatók kintlévősége.

A koronavírus közvetlen hatásai mellett a MEKH vizsgálta a pandémia közvetett, az ellátásbiztonságot, valamint a szolgáltatás folyamatos fenntarthatóságát befolyásoló egyéb hatását is, így a lakosság belföldi – elsősorban az agglomerációk irányába – vándorlását, illetve ezzel összefüggésben az egyes víziközmű-rendszerek kapacitáskihasználtságát. A fővárosban az elmúlt öt évben a 2020-ban volt a legnagyobb az elvándorlás mértéke, Pest megye pedig nagyarányú befogadója az elvándorló lakosságnak. A második legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron megye, majd Vas megye népességszáma gyarapodott. A folyamat eredményeként a korábban elégséges mértékű közműhálózati kapacitás a jövőben vélhetően egyre kevésbé elégíti ki a növekvő igényű szükségleteket.

Magyarországon a közműves ivóvízellátást, valamint a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosító, működési engedéllyel rendelkező víziközmű-rendszerek közül 284, vagyis a rendszerek tizede minősül olyannak, amely az év nagyobb részében (több mint felében) magas terhelés mellett működik. Műszaki szempontból akkor tekinthető egy víziközmű-rendszer magas terhelésűnek, ha kapacitáskihasználtsága eléri vagy meghaladja a névleges kapacitásának a nyolcvan százalékát.

Borítókép: Budapest, 2012. november 29. Növényekkel betelepített, fedett tisztítómedence a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti telepén, ahol felavatták a telep új, úgynevezett élőgép technológiájú rendszerét 2012. november 29-én (Fotó: Kovács Tamás/MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.