– A választások éve lesz az idei. Az Országgyűlés összetétele mellett a vidék önkormányzatának a vezetéséről is ebben az évben dönthetnek a gazdák. Hogyan készül a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a májusban tartandó agrárkamarai választásokra?
– A mottónk, hogy győztes csapaton ne változtass. Amióta megszületett az új agrárkamarai törvény s ezzel új alapokra helyeztük a köztestület működését, azóta az ágazat szereplői teljes együttműködésben dolgoznak. Az előző ciklusban 17 szakmai szervezettel kötöttünk megállapodást, ezt az összefogást idén ismét megerősítettük. Az együttműködés eredményei kézzelfoghatók: bármely ágazatban volt szükség segítségre, a szakmaközi szervezetek vezetői – ki-ki a saját területét képviselve – a kamara berkein belül megvitatták a szükséges lépéseket, a kormány asztalára így közösen kiérlelt javaslatokat tudtunk letenni.
– Az agrárkamarai törvényt a 2013-as életbe lépését követően számos támadás érte. Megérte a struktúraváltás?
– Amikor a világban ilyen mértékű változások következnek be és a tagállamok hihetetlen versenynek vannak kitéve, akkor nem lehet parciális érdekek mentén viaskodni. Korábban 19 megyei kamara, egy budapesti és egy országos agrárgazdasági kamara működött, így 21 önálló jogi személy felelt az agrárgazdaság érdekképviseletéért. Működésképtelen struktúra volt.
Mit vár el ugyanis az Európai Unió? Azt, hogy nemzeti szinten egységes megoldások szülessenek az egyes források felhasználásánál. Hogyan lehet egységet teremteni, ha a 19 megyében és a fővárosban parciális érdekek mentén mindent darabjaira szednek? Egyetlen megoldás volt: egy kamara, egy tudás- és információs bázis létrehozása.
A kormánnyal is megállapodást kötöttünk, amit reményeink szerint hamarosan meg tudunk újítani. Kegyelmi állapot van a mezőgazdaságban: békében, összefogással, intenzíven tudunk dolgozni annak érdekében, hogy a magyar agrár- és élelmiszergazdaság versenyképesebbé váljon, és megteremtse a hazai fogyasztók élelmezésbiztonságát elérhető áron.