– A választások éve lesz az idei. Az Országgyűlés összetétele mellett a vidék önkormányzatának a vezetéséről is ebben az évben dönthetnek a gazdák. Hogyan készül a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a májusban tartandó agrárkamarai választásokra?
– A mottónk, hogy győztes csapaton ne változtass. Amióta megszületett az új agrárkamarai törvény s ezzel új alapokra helyeztük a köztestület működését, azóta az ágazat szereplői teljes együttműködésben dolgoznak. Az előző ciklusban 17 szakmai szervezettel kötöttünk megállapodást, ezt az összefogást idén ismét megerősítettük. Az együttműködés eredményei kézzelfoghatók: bármely ágazatban volt szükség segítségre, a szakmaközi szervezetek vezetői – ki-ki a saját területét képviselve – a kamara berkein belül megvitatták a szükséges lépéseket, a kormány asztalára így közösen kiérlelt javaslatokat tudtunk letenni.
– Az agrárkamarai törvényt a 2013-as életbe lépését követően számos támadás érte. Megérte a struktúraváltás?
– Amikor a világban ilyen mértékű változások következnek be és a tagállamok hihetetlen versenynek vannak kitéve, akkor nem lehet parciális érdekek mentén viaskodni. Korábban 19 megyei kamara, egy budapesti és egy országos agrárgazdasági kamara működött, így 21 önálló jogi személy felelt az agrárgazdaság érdekképviseletéért. Működésképtelen struktúra volt.
Mit vár el ugyanis az Európai Unió? Azt, hogy nemzeti szinten egységes megoldások szülessenek az egyes források felhasználásánál. Hogyan lehet egységet teremteni, ha a 19 megyében és a fővárosban parciális érdekek mentén mindent darabjaira szednek? Egyetlen megoldás volt: egy kamara, egy tudás- és információs bázis létrehozása.
A kormánnyal is megállapodást kötöttünk, amit reményeink szerint hamarosan meg tudunk újítani. Kegyelmi állapot van a mezőgazdaságban: békében, összefogással, intenzíven tudunk dolgozni annak érdekében, hogy a magyar agrár- és élelmiszergazdaság versenyképesebbé váljon, és megteremtse a hazai fogyasztók élelmezésbiztonságát elérhető áron.
– A legtöbb kritika a kötelező tagságot s ezzel együtt a tagdíjakat érte. Sikerült azóta felülkerekedni a problémán?
– Az új Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában (NAK) nemcsak az alapanyag-termelőknek és -feldolgozóknak írtuk elő a kötelező tagságot, hanem a nagykereskedők is bekerültek a körbe. Ezzel nem mindenki értett egyet, de bebizonyítottuk, hogy a kistermelők mellett a legnagyobb vállalatnak is segíteni tudjuk a működését.
– Lesz kihívója a Magosznak a kamarai választásokon?
– Országos érdekképviseletek állíthatnak listát. Ismert a másik nagy érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, az ő döntésük, hogy elindulnak-e a választásokon. Egyet tudunk: volt egy tisztességtelen per, amit a NAK ellen indítottak, s egészen a Kúriáig mentek, mire kiderült, hogy alaptalanul vádoltak bennünket. Ha ezek után is elindulnak, ahhoz csak gratulálni tudunk.
– Számítanak politikai támadásokra a kampány idején?
– Nincs okunk titkolózni, világosan fogalmaztunk, amikor a kormány, a kamara és a Magosz közötti megállapodás létrejött. Kölcsönösen betartottuk az ígéreteinket, ha valaki megnézi az agrárjogalkotást, láthatja, milyen eredményeket értünk el a közös munka során.
A birtokpolitikában fontos változások voltak, az osztatlan közös tulajdon felszámolására vonatkozóan új jogi szabályozás jött létre, a vízgazdálkodásban jelentős eredményeket értünk el, az erdőtörvény, a vadgazdálkodási törvény szintén megfelelő szinten módosult. A gazdaságátadást segítő törvény fontos előrelépés a fiatalok bevonásáért folytatott harcban. A családi gazdaságokról szóló törvényt külön kiemelném: több mint két évbe telt, amíg megszületett az Európai Unió gazdák szempontjából legjobb adójogszabálya.
– Milyen programmal készül a Magosz a kamarai választásokra?
– Komplex programmal indulunk, amelynek a lényege, hogy megkeressük a válaszokat az előttünk álló kihívásokra. Az Európai Unió a klímaváltozás, a környezetvédelem érdekében nagyon szigorú elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal szemben. Az úgynevezett Termőföldtől az asztalig stratégiában meghatározta, hogy az évtized végéig ötven százalékkal kell csökkenteni a növényvédőszer-felhasználást, húsz százalékkal a műtrágya, ötven százalékkal az antibiotikum felhasználását, az ökológiai termelést pedig 25 százalékra kell növelni. Ez olyan követelmény, aminek csak nagyon átgondolt, nagyon korszerű tudás birtokában, XXI. századi technológia alkalmazásával lehet megfelelni. Elengedhetetlen a precíziós technológiák alkalmazása. A szükséges tudás megvan a kamaránál, vannak precíziósmérnök-képzések a magyar egyetemeken, az agrár-felsőoktatás, a kutatói hálózat megújult, gyakorlatorientálttá vált. Létrehoztuk a Magyarországi Drónkoalíciót, ahol a legkorszerűbb megoldásokkal már a kisebb gazdaságokat is ki tudjuk szolgálni. Ugyanilyen fontossággal bír az öntözésfejlesztés, hiszen a korszerű és hatékony növénytermesztés e nélkül ma már elképzelhetetlen. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése is kiemelt helyen szerepel a programunkban.
– Brüsszel máig kerékkötője minden erre irányuló magyarországi törekvésnek. Számítanak változásra ebben a kérdésben?
– Számunkra érthetetlen okok miatt támadják a vízgazdálkodásra és -felhasználásra vonatkozó terveinket. Holott mi nem a felszín alatti vizeket szeretnénk öntözésre használni, a felszíni vizeket akarjuk megfogni és becsatornázni a mezőgazdasági művelésbe.
Ha pedig egyeseknek az Európai Unióban az a hátsó gondolata támadna, hogy nem szeretnék, ha a magyar gazdák versenyképesebbé váljanak, csak annyit mondhatunk: ne szóljanak bele. Mi betartjuk azt, amit vállaltunk az uniós társulási megállapodásban, ők pedig vegyék tudomásul, hogy nekünk is jogunk van ahhoz, hogy korszerű agrár-és élelmiszergazdaságot működtessünk.
– Ha már itt tartunk: hosszú huzavona után készültek el a közös agrárpolitika reformjának a szabályai, hazánk pedig az év végén benyújtotta a következő ciklus forrásainak elosztását tartalmazó stratégiai tervet. Számít még akadékoskodásra az Európai Bizottság részéről?
– Sokáig kell harcolnunk még azért, hogy a magyar gazdák számára a legbiztonságosabb megoldás megszülessen. De egy dolgot le kell szögeznünk: Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, a magyar gazdák eleget tesznek az uniós előírásoknak, és azt a forrást, ami nekik jogszerűen jár, nemcsak kérik, hanem követelik is.
Amit ma a brüsszeli döntéshozók Magyarországgal művelnek, az már nem csak kettős mérce, az már annál több. A nekünk járó forrásokat a gyermekvédelmi törvényt támadva nem folyósítják, ezzel komoly versenyhátrányt okoznak a magyar gazdaságnak. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az okozott versenyhátrány miatt kártérítést követeljük.
– Brüsszelnek nyár elejéig kell jóváhagynia a stratégiai terveket. Elképzelhető némi csúszás?
– Magyarország időben benyújtotta a stratégiai tervét. Nálunk sokkal felkészületlenebb országoknak már biztosították a forrásokat. Egyelőre nincs gond, a magyar kormány időben lépett és intézkedett arról, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a kétéves átmeneti időszakban. A magyar gazdákat ezért nem éri hátrány. Ebben az időszakban – 2021-ben és 2022-ben – 1560 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző fejlesztések támogatására, míg az előző hétéves ciklusban összesen 1350 milliárd forintos kerettel futott a vidékfejlesztési program.
– Számítani lehet arra, hogy a következő hónapokban a stratégiai tervvel zsarolnak majd minket?
– Elképzelhető, hogy politikai zsarolás céltáblájává válunk az Európai Bizottság részéről. Ez mindaddig így lesz, amíg az országgyűlési választáson mi, magyar választók nem tesszük egyértelművé, hogy meghatározó többségben a nemzeti kormány mellett állunk. Azt akarjuk, hogy az Európai Unió ne akarjon nagyhatalmi törekvéseket megvalósítani és az erős nemzetállamok szövetsége maradjon. Így lettünk az EU tagjai, a lopakodó jogalkotást pedig visszautasítjuk.
– Az elmúlt hónapokban a Bige-ügy rázta meg az agráriumot, a milliárdos nagyvállalkozó pedig nyíltan beszállt a baloldali kampányba. Mit gondolnak a gazdák a Márki-Zay Péter vezette koalíció terveiről?
– Sem Bige László, sem Márki-Zay, sem Gyurcsány Ferenc nem tudja átverni a magyar gazdákat. Erre már jó néhány kísérletet tettek, de nem jártak sikerrel. Nekem az a meggyőződésem, hogy a magyar gazdák tökéletesen értik, mi a szándékuk ezeknek az uraknak. Zavart okozni és lerombolni azt, amit eddig felépítettünk. Ezt igazolják Márki-Zay nyilatkozatai és tettei a hódmezővásárhelyi önkormányzatban a gazdákkal kapcsolatban. Mit akart Bige László? Zsarolni a magyar gazdákat.
Az energiaár-robbanást kihasználva ultimátumot adott a termelőknek: vagy egy nap alatt vásárolnak tőle, vagy kiszállítja az országból a műtrágyát. Ez Bige László, ez az együttműködés, amit ők ajánlnak. Ezzel szemben a kormány nem ígér, nem ajánl, hanem biztonságot teremt.
– A legfrissebb kormányzati intézkedés, amely az agrár- és élelmiszeripart is érinti, néhány alapvető élelmiszer árának a rögzítése. Mit gondol, érheti hátrány a termelőket, feldolgozókat?
– A kormány lépése lehetőséget teremt arra, hogy a korábbiaknál sokkal konszolidáltabb, mindenkinek elfogadhatóbb legyen a profitmegosztás a termékpályán. De az intézkedés sem a termelőknek, sem a feldolgozóknak nem okozhat hátrányt, kizárólag a kereskedelmet érinti. Nem arról van szó, hogy februártól hihetetlenül nyomott árat kell alkalmazniuk az áruházaknak, hanem arról, hogy nem lehet az egekbe emelni az árakat. Ez valamennyi magyar ember érdeke.
Elvárható, hogy egy ilyen kritikus energiaár-robbanás időszakában mindenki kicsit visszafogottabban törekedjen a profit elérésére. A kereskedelmi árrés 2010 óta 32,9 százalékról 2020-ra 43 százalékra nőtt, szóval van miből lenyelniük az árak mérséklését az áruházaknak: a beszállítókat pedig védi a jogszabály.
– A kereskedők partnerek lesznek ebben?
– Az egyes kereskedői érdekképviseletek eddig elhangzott véleménye alapján ők az együttműködésre törekszenek, a békés és jó megoldásokra. Ez egy átmeneti intézkedés, ami meghatározott időre szól, míg reményeink szerint a helyzet is rendeződik. Egyébként pedig arra törekszünk, hogy a termelői oldalt más módon is segítse a kormány. Sajnos az uniós szabályok megkötik a kormány kezét, ezért olyan támogatási formát kell találni, ami segíti az életben maradást a sertés- és baromfitartóknak.
Borítókép: Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke (Fotó: Bach Máté)
