Az égbe szállt a török infláció

Nem csak a török fizetőeszköz, a líra árfolyama omlott össze, miután a jegybank a magas inflációval és a világ trendjével szembemenve többször kamatot csökkentett az elmúlt hónapokban, de az infláció is extrém magasságokba emelkedett: egészen 36 százalékig.

Isztambul, 2021. március 19. Recep Tayyip Erdogan török elnök integet, miközben videokonferencia keretében tárgyal Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével (a képen nem láthatóak) Isztambulban 2021. március 19-én. MTI/AP/Töröjk elnökség Fotó: -

Decemberben 36 százalékra nőtt a török infláció az előző év hasonló időszakával összevetve, de novemberhez képest is 13 százalék fölötti az áremelkedés szintje. A gyorsulás  jórészt a líra árfolyamában bekövetkezett összeomlásnak köszönhető, amit az váltott ki, hogy a jegybank kormányzati nyomásra a 19 százalékos jegybanki alapkamatot több lépésben 14 százalékig csökkentette, miközben az infláció már az ősz folyamán jóval húsz százalék felett volt. 

A török deviza közel ötven százalékkal gyengült a dollárhoz képest az év folyamán, 

2021 utolsó hónapjában rendkívül széles ingadozások jellemezték az árfolyamot.

Ilyen magas infláció esetén a jegybankok szigorítani szoktak, ami kamatemelést jelent, még ha ez átmenetileg lassítja is a gazdaságot, ellenkező esetben kontrollálhatatlanná válik a helyzet, és kialakul a hiperinfláció. A jelenlegi helyzetben különösen károsnak bizonyult a logikával szembemenő jegybanki lépéssorozat, mivel a világban a tavaly megjelent infláció miatt a jegybankok szigorítási ciklusba kezdtek. A helyzet téves megítélését mutatja az is, hogy októberben még csak évi 18 százalékos inflációra számítottak, bár, ha az összesen ötszáz bázispontos kamatcsökkentés helyett ugyanakkora kamatemelést hajtottak volna végre, stabilizálódhatott volna a líra, és akár még teljesülhetett is volna a húsz százalék alatti inflációs várakozás.

A probléma immár több éve fennáll: az ország makrogazdasági egyensúlya felborult, az infláció növekszik, a fizetőeszköz leértékelődik. A lakosság életszínvonala óhatatlanul csökken ilyenkor, növekszik az elégedetlenség. Nem tudni, hogy a közelgő elnökválasztás előtt várható-e valamilyen lépés, a következő elnöki ciklus alatt azonban 

elkerülhetetlenné válik a török gazdaság egyensúlyának helyreállítása, 

ha az ország nem akar Venezuela sorsára jutni.