– Az élelmiszerárstop-rendeletet minden kereskedő biztosan betartja, és nem azért, mert ellenkező esetben büntet az ellenőrző hatóság, hanem mert tudomásul vették és végrehajtják a bevételcsökkentő kötelezettséget – közölte a Magyar Nemzettel Vámos György a múlt hétvégén megjelent szabályozás kapcsán, kiemelve, hogy a cégek már értékelték a bejelentett, februártól májusig érvényes piaci intézkedés végrehajtási szabályait hat alapélelmiszer esetén.
Mint ismert, a következő hónaptól a csirke- és a sertéshús, a tej, a liszt, a cukor és az étolaj esetében a 2021. október 15-én érvényes fogyasztói árat kell alkalmaznia minden magyarországi élelmiszerüzletnek, függetlenül annak méretétől, tulajdonosi viszonyaitól.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára megállapította: egyértelmű a kormány szándéka, mind a kívánt inflációfékező hatás, mind a vásárlók pénztárcájának védelme szempontjából. Szavai szerint ezen célok meg is valósulnak majd a februártól életbe lépő árstoppal, de az még nem látható, hogyan alakul az árukínálat és annak alapján a fogyasztás.
– Becslések szerint mintegy húszmilliárd forintot spórolhatnak a vásárlók a következő időszakban a meghozott intézkedések nyomán.
Az egészen bizonyos, hogy a családok védelmet kapnak az árstop alkalmazásával: még ha el is szabadulnak közben a magyar kereskedőket, beszállítókat is nagyban befolyásoló világpiaci árak, a vevőknek nem kell attól tartaniuk, hogy a szóban forgó hat alaptermékhez túl drágán jutnak majd hozzá
– magyarázta Vámos György.
Hozzátette: az árstop intézménye jóval barátságosabb a piaccal, mint ha például egységes hatósági áron, azaz egyetlen közös tarifán rögzítették volna az egyes árucikkek vételárát.
– Az sokkal jobban megkötné a kereskedők kezét, így viszont a lehetőségek minden tekintetben vegyesek. Megmarad ugyanis az egyes üzlettípusok között fennálló különbözőség, hiszen minden cégnek saját magához mérten kell megállapítania az új árakat.
Ez néhány tízforintos eltérést jelenthet majd egy szupermarket és például egy lakótelepi kisbolt fogyasztói árai között
– jegyezte meg.
A főtitkár szerint az is könnyebbség a boltosoknak, hogy ahol olyan egyszerűbb online pénztárgépet használnak, amely nem részletezi árucikkenként a vásárlást, hanem csak áfakörönként összesíti azt, a kereskedőnek saját kimutatás híján a statisztikai hivatal átlagárait kell követnie. Illetve, ha akkor éppen akciózták a terméket, nem az engedményes, hanem az eredeti vételár lép életbe.
Vámos György szerint nincs értelme azzal támadni a döntést, hogy majd a láncok járnak jól, míg az árkorlátozás a kisboltok hátrányát hozhatja, mivel az erőviszonyok már régen kialakultak a piacon, és nem érdeke senkinek az ilyen versenyelőny.
– Feltűrték az ingujjat a kereskedők: az elkövetkező szűk két hétben az új árakra való felkészülés is a napi üzletmenet része lesz – jegyezte meg a szakszövetség főtitkára, kiemelve, hogy
a vevők egyike sem fog lemaradni az olcsóbb beszerzési lehetőségről, a külön szabályozott árfeltüntetés miatt sem,
amelynek még várják a részleteit a kereskedők.
– Január 31-én, a zárás után minden üzletben át kell állítani az árakat a hat alapterméknél, amelyekből rendelkezni kell akkora készlettel, amennyit egyébként a korábbi, drágább időszakban a boltban forgalmaztak – mondta.
Vámos György felvetette:
húsvétkor is bőséges lehet a kosár, az idei ünnepet ugyanis április közepén még fedi az árstop három hónapos időszaka.
– A jellemzően csendesebb januári, februári költekezés után tavaszra meglódulnak a vásárlások, így az érintett sütési alapanyagok vagy a húsok garantáltan elérhető árával húsvétkor a családok még inkább kihasználhatják az árstopot – jegyezte meg a szakember. Hozzátette, hogy ezzel együtt a piacon
bevételkiesés mindenkinél várható, amit a kereskedők többféleképpen ellensúlyozhatnak, az árstopon túl ugyanis minden cég maga dönt a további üzletpolitikájáról.
Lesz olyan vállalat, amelyik a tervezett beruházásait odázza el, mások az akciózási terveket vagy más kiadásaikat módosítják, de – mint mondta – a legkevésbé az várható, hogy a bérköltségeken spórolnak a munkáltatók, miután fokozott munkaerőigény van a boltokban.
– Nem fogják a többi terméknél éles áremelésekkel kompenzálni a veszteséget a boltok, ekkora inflációs nyomás mellett.
Viszont egyáltalán nem mindegy az sem, hogy egy-egy cégnél mekkora súlyt képviselnek a kedvezményes árú termékek a kínálatban, illetve hogy az értékesítőkre mekkora nyomást gyakorol a beszállítói oldal, ahol az energia-, a szállítás és a takarmányárak ugyancsak befolyásoló tényezők.
Már zajlanak a komoly ártárgyalások a beszállító cégekkel – jegyezte meg Vámos György.
Borítókép: Szilveszterkor is élénk volt a sertéshús iránti kereslet, ami húsvétkor folytatódhat (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
