Ahogyan belépünk a tél igazán hideg időszakába, nem érkeznek megnyugtató hírek az európai gázpiacokról. A kontinens eleve a szokásosnál kevésbé felkészülten vágott a fűtési szezonba, jelenleg pedig 56 százalékos a tárolók feltöltöttségi szintje, ami 15 százalékponttal alacsonyabb, mint a tízéves átlag – erről nyilatkozott Sebastian Bleschke, a németországi gáztároló rendszerek működtetőinek szövetsége, az INES vezetője a Bloombergnek.
Pedig november első felében viszonylagos megnyugvás uralta a piacokat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal jelentése szerint. Azonban a hónap közepétől ismét emelkedő pályára álltak a gázárak. Az okok között megtalálható az import csökkenése, ami miatt nagyobb ütemben kellett kitárolni a földgázt, ezért már novemberben kilenc százalékponttal csökkent (77-ről 68-ra) az európai tárolók összesített töltöttsége. A holland TTF gáztőzsde másnapi árai a megawattóránkénti 95,55 euróval érték el a havi legmagasabb értéket.
Az év végi, 100-130 eurós árak pedig a 2016–2020 közötti időszak 18 eurós átlagának öt-hatszorosa.
Az Európába érkező LNG- és norvég források ugyan meghaladták az előző évi mennyiséget, de az orosz szállítások jelentősen elmaradtak a tavalyitól. Ezenfelül leállt az Afrikából Spanyolországba szállító Magreb-vezeték, mert Algériának és Marokkónak nem sikerült megállapodnia a lejárt szállítási szerződés megújításáról. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezése körüli bizonytalanság úgyszintén nagymértékben hozzájárult a piaci kényelmetlenségekhez.
Jelenleg a hazai tárolói töltöttség megfelel a 2017–18-as szinteknek a hivatal tájékoztatása alapján. Az ellátás átmenetileg nagyobb mértékben támaszkodik a kitárolásra, mert itt is csökkent a nettó import: a bolgár vezeték üzemzavara miatt a Szerbiából érkező források átmenetileg leálltak (október 1. óta ez a legjelentősebb importirányunk), és a szerb ellátás biztosítására ellenkező irányú kereskedelmi forgalom alakult ki. Az intenzívebb kitárolás meg is látszik a MEKH által publikált számokon: míg tavaly december 15-én 5,6 milliárd, addig idén és 2018-ban is 3,7 milliárd köbméter földgázt tartottak nyilván a tárolókban. A különbség ugyan jelentősnek tűnhet, de érdemes felidézni, hogy az elmúlt két évben a szokásosnál nagyobb volt a betárolt mennyiség, az idei alacsonyabb értékekkel is biztosítható az ellátás a fűtési szezonban – mégpedig a 2014 óta megszokott, és változatlanul alacsonyan tartott lakossági tarifákon.
Tőlünk nyugatabbra viszont eléggé kicentizett a fűtési szezon. A Wood Mackenzie kutatócég úgy számol, hogy ha nem növekszik az európai irányú orosz export – és erre most jó esély látszik –, akkor
a tárolói kapacitások mindössze 15 százalékon állnak március végére.
Feltéve, hogy átlagos lesz a tél, és nem üt be extrém hideg.
A helyzetet tovább feszíti az egyre éleződő orosz–ukrán konfliktus: több jel, köztük amerikai hírszerzési források vetítik előre Ukrajna orosz katonai megszállásának lehetőségét. Az Európába áramló orosz gáz körülbelül egyharmada érkezik Ukrajnán keresztül, és bár a Krím 2014-es orosz annektálása során a szállítás nem szakadt meg, nincs garancia arra, hogy ez akkor is így is marad, ha idén kitör a háború.
A piaci bizonytalanságok mellé tehát most egy jelentősebb geopolitikai kockázat is felépült, emiatt pedig nem lehet tudni, hogy az előttünk álló nyáron milyen feltételek lesznek adottak a betárolásra. Jobb esetben az uniós tagállamok, tanulva tavalyi hibájukból, ütemesebb beszerzést intéznek, de ha a kínálati hiány fennmarad, akkor csak drágábban lesz erre lehetőségük.
Az energiaár-válság így jóval túlnyúlhat a mostani fűtési szezonon, egyes kereskedők szerint akár 2025-ig is eltarthat, míg újra feláll az egyensúly.
