Nem érdemes hinni a baloldalnak

Azt ígéri a baloldal, hogy megtartja, sőt jobbá teszi az Orbán-kormány sikeres intézkedéseit. Az elszólások és a korábban mutatott gyakorlat azonban pont az ellenkezőjét mutatja. Olyan trükkre készülnek, amelyet 2002-ben már megmutattak. Érdemes visszaemlékezni.

Fotó: BachPekaryMate

„Orbán megy, a rezsicsökkentés marad” – hirdetik Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és a mögötte álló baloldal plakátjai. Nem véletlenül választották ezt a témát, hiszen a rezsicsökkentés az egyik legnépszerűbb intézkedése az Orbán-kormánynak, ráadásul 2013 óta bizonyítja az eredményességét, ezért aktuális a 2022-es ország­gyűlési választás kampányában is. Miután Márki-Zay Péter korábban „ostobának” nevezte ezt a lépést, valamint a baloldali pártok politikusai többször szorgalmazták a piaci árazás visszavezetését, érdemes fenntartásokkal tekinteni azt az ígéretet, amely szerint egy kormányváltás után is megmaradna ebben a formában a rezsicsökkentés. Mindez mellett nem árt felidézni, hogy 2002-ben már eljátszották ezt a trükköt a baloldalon. Akkor az Orbán-kormány lakástámogatási rendszere örvendett nagy népszerűségnek. A balliberálisok a választási kampányban azt ígérték, hogy ezt megtartják, sőt: még jobbá is teszik.

Az első Orbán-kormány lakástámogatási programja 2000 után lépett életbe. A lakosságnak ez kamattámogatott hiteleket biztosított, amelyet új ingatlan építéséhez, megvételéhez, valamint használt lakás vásárlásához is fel lehetett használni. Legfeljebb harmincmillió forint összegű kölcsöntől volt szó, amely mellett az otthonteremtési támogatások sorát bővítette az szja-kedvezmény is. Ennek következményeként 2002-ben azt lehetett tapasztalni, hogy a forintalapú lakáshitelek felfutottak. 

A kamatszintek jelentősen csökkentek: amíg a Horn-kormánynál 1998-ban mintegy 26 százalék volt az átlagos lakáshitelek kamata, addig ez 2002-re hat százalékra apadt. Így 2002-ig a devizahitelek sem terjedtek el. Az akkori választás évében, részben a lakástámogatási rendszernek köszönhetően, a bruttó hazai termék öt százalékkal nőtt, és az építőipar az egyik húzóágazat volt.

Mindezt a 2002-es kormányváltás után a balliberális kormány úgy véreztette ki, hogy Medgyessy Péter, az MSZP–SZDSZ-es kormány miniszterelnöke később elismerésként azt mondta: „rendkívül jó állapotban vettük át az országot”. Ehhez képest olyan gazdaságpolitikába kezdtek, amelynek következtében elszállt a költségvetés hiánya, megugrott az államadósság. Így még a betartott ígéretek is fenntarthatatlanná váltak. Mi történt ebben az esetben?

A Medgyessy-kormány megalakulása után azonnal még nem változtak a lakástámogatási rendszer feltételei. Nem sokkal később azonban, 2003 végén a költségvetés nehézségeire és a „rendszer igazságtalanságára” hivatkozva módosították a kölcsön felvételének lehetőségein. Az akkori kormány megemelte, majd megszüntette a lakáshitelek kamatplafonját. Sőt az államilag támogatott kölcsönök felső határát harmincmillióról tizenötmillióra, míg a használt lakásokét ötmillióra csökkentették. Az évi 240 ezer forintos kamatkedvezményt pedig 120 ezer forintban maximálták. Később pedig az egész rendszer megszűnt.

Ennek helyébe lépett a Gyurcsány-kormány időszakában bevezetett Fészekrakó program, amely a szakértők szerint nem hozott érdemi előrelépést. Ráadásul egy időzített bombához vezetett, mert egyre többen választották a támogatott forinthitelek kivezetése után a devizahiteleket. Ennek a romboló következményei közismertek, az Orbán-kormány forintosításról szóló döntésével lehetett kármentést végezni.

Mindezek alapján egyáltalán nem tűnik légből kapottnak az az állítás, miszerint egy kormányváltás után a rezsicsökkentés politikája is hasonló módon tűnne el. Ez is tétje az április 3-i választás eredményének.

Borítókép: a Gyurcsány-kabinet Fészekrakó programja annak idején nem hozott érdemi előrelépést (Fotó: Bach Máté)