Sorsdöntő év előtt a mezőgazdaság

Bátor döntés volt a kormányzat részéről, hogy a vidékfejlesztési forrásoknál a nemzeti társfinanszírozás mértékét nyolcvan százalékra emelte – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett konferencián. A pályázók önrészét is hozzáadva mintegy 9000 milliárd forintról van szó. A szakemberek szerint ezt az összeget nagyon okosan kell felhasználni, hiszen egyhamar nem adódik újra ilyen lehetősége az ágazatnak.

20200423 MN Hajdú-Bihar Megye mezőgazdaság illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

Számos kihívás előtt áll a hazai agrárgazdaság, a környezeti és a piaci viszonyok alakulása mellett a jogszabályi környezet és a támogatási rendszer változásai is jelentősen befolyásolják a mezőgazdaságból élők helyzetét. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet korábbi főigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya által szervezett online konferencián elmondta: most a legfontosabb az, hogy miként sikerül egyezségre jutni az agrár-, vidékfejlesztési források jövőjéről az Európai Bizottsággal. 

A szakember szerint bár hazánkkal ellentétben nyolc európai uniós tagállamnak sem sikerült időben benyújtani a stratégiai tervet – köztük például Németországgal –, elképzelhető, hogy ezen országok végül korábban kapják majd meg Brüsszeltől a jóváhagyást programjaikra, mint Magyarország. Ezzel pedig jelentős versenyelőnybe kerülhetnek. 

– Elvárható lenne, hogy ősszel úgy vessenek majd a gazdák, hogy tudják, a következő évben milyen jogszabályi környezetben kell majd gazdálkodniuk. Ehhez pedig az kell, hogy az év első felében megszülessen az egyezség a stratégiai tervről. Sürgetett helyzetben vagyunk, ami gyengíti az alkupozícióinkat is – hívta fel a figyelmet a szakember. 

A vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban jelezte: bátor döntés volt a kormányzat részéről, hogy a nemzeti társfinanszírozás mértékét nyolcvan százalékra emelte. – Ötvenszázalékos támogatási intenzitással számolva közel 9000 milliárd forintról van szó. Ezt az összeget nagyon okosan kell felhasználni, hiszen száz éve nem volt, és száz évig nem is lesz ekkora forrás az ágazatban  – jegyezte meg Kapronczai István. 

Ehhez a szakember szerint olyan agrárpolitikára van szükség, ami racionális egyensúlyt biztosít a gazdasági, a környezeti és a társadalompolitikai szempontok között. A támogatások szétosztásánál szükség lehet olyan területek bevonására is, amelyeket korábban más operatív programokból finanszíroztak. Így például utak építésére, településfejlesztésre is forrást lehetne biztosítani a vidékfejlesztési keretből. 

A megemelt keret az intézményrendszer oldaláról is többletfeladatokkal jár majd, arról nem beszélve, hogy a pályázatok feldolgozása, elbírálása is nagyobb szakértelmet igényelhet a korábbiaknál. Vajda László, a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának társelnöke szerint is jelentős kihívásokat tartogat a KAP-reform. Emlékeztetett arra, hogy a december végén megjelent kormányhatározat szerint a támogatások legalább ötven százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani. A vidékfejlesztési beruházások esetében pedig a támogatások felső határát 15 millió euróra javasolta emelni a kormányzat. 

A kormány döntésének köszönhetően az előző ciklushoz képest háromszorosára emelt vidékfejlesztési kerettel kapcsolatban jelezte: a stratégiai terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy emelkedjen az agrár-élelmiszeripari termékek hozzáadott értéke. A stratégiai tervben foglalt várakozások szerint 2030-ra 57 százalékkal nőhet az ágazat exportja. 

Ahhoz, hogy ez sikerüljön, Vajda László szerint a magasabb értéket képviselő termékeknek piacot kell biztosítani. – Az értékesítés támogatására is jelentős forrásokat kell költeni, ahogyan a marketingtevékenységet is javítani kell annak érdekében, hogy a termékeket el is tudjuk adni – emelte ki a szakember. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)