Még családügyi miniszterként beszélt arról Novák Katalin, hogy bevezetése óta kétszázezer család otthonteremtését segítette a csok. Jóllehet egyelőre nem készültek el a pontos összegzések a mögöttünk hagyott esztendőről, nyilvánvaló, hogy hat és fél éves története során soha annyian nem éltek egy adott évben az akár tízmilliós állami támogatással, mint tavaly.
A csok korábban is nagyon fontos szerepet játszott családok tízezreinek saját otthonhoz jutásában – akármit delirált is róla a baloldal.
Amelynek ágensei szerint a milliós családtámogatások en bloc rosszak – miközben fű alatt persze ők is élnek velük –, de a tizenegynéhányezer forintos családi pótlék néhány ezer forintos meg nem emelése égbekiáltó bűn. Nos, az alapelv a csok esetében is – mint minden más, az Orbán-kormányok idején bevezetett családtámogatásnál eleddig –, hogy nem visszanyesni, szűkíteni a lehetőségeket, hanem a leszűrt tapasztalatokból, visszajelzésekből folyamatosan javítani, bővíteni azokat. A kezdetek után többek között így vezették be a tízmilliós csokot, amely az addig mélyponton lévő lakásépítéseknek is lendületet adott, így terjesztették ki a 10–15 millió forintnyi kedvezményes hitellehetőséget a használt lakásokra, ellensúlyozva az amúgy a csoktól függetlenül is folyamatosan emelkedő árakat, s így vezették be a falusi csokot, amely számos kistelepülés életben maradásához és a vidéki ingatlanállomány javulásához volt fontos lépcső.
Ám úgy tűnik, a csok s annak falusi változata éppen a pandémia idején mutatta meg valódi jelentőségét. Új szelek kezdtek fújni, már nem a városba be-, hanem az onnan kiköltözés lett a fő motiváció. A tavalyi bővítéssel ráadásul fontos kedvezmények társultak a csok felvételéhez – illetékmentesség, új lakás esetén pedig áfamentesség is –, ami már egy gyermek esetén is többmillióssá növelte a csokkal elérhető kedvezmény mértékét. S míg a korábbi években jellemzően minden ötödik-hatodik lakásadásvételben játszott szerepet a csok, tavaly már minden negyedikben.
Nem véletlen, hogy szakértők szerint 2021-ben főként az otthonteremtési program mozgatta a lakáspiacot. S tartotta egyáltalán a felszínen. Mert emlékezzünk csak, mi történt a 2008-as válság idején! Sorra dőltek be építkezések, lakásügyletek és hitelek, családok tízezrei estek szét, a szűkös családtámogatásokat pedig tovább kurtították, gondoljunk csak a gyes két évre csökkentésére. Most válság idején bővítették az addig sem szerény otthonteremtési programot. S egy kisebb megingást követően mára többen költöznek, bővítenek, építkeznek, mint azelőtt – a gyermekes családok valamennyi felsorolt ügylethez sokmilliós állami segítséget kaphatnak.
Ami nemcsak az otthon megteremtéséhez, de a család egyben maradásához is nagy segítség.
Ahogy még miniszterként Novák Katalin fogalmazott a Szabad Földnek: „A válások nagyon sokszor pénzhiányra is visszavezethetők, például egy félbeszakadt építkezés miatt olyan válsághelyzetek jelentkeznek, amelyeket nehéz orvosolni. Az, hogy a családtámogatások emelkednek, hogy otthonteremtési, otthonfelújítási támogatásokat adunk, mind segíthet abban, hogy a pénzhiány ne vezessen egy kapcsolat megromlásához.”
Borítókép: Novák Katalin családokért felelős miniszter gyerekekkel beszélget a zánkai Erzsébet-táborban tett látogatásán 2021. december 16-án (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
