A bankszektor tíz legfontosabb trendje 2022-ben

Szinte nincs olyan szektor, amelyre ne lett volna hatással a világméretű koronavírus-járvány. Egyesek visszaestek, esetleg időlegesen teljesen leálltak, de az újraindulás és a felzárkózás érdekében a legtöbb területen – így a bankok és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások esetében is – a pandémia felgyorsította a fejlődést.

Budapest, 2019. december 12. A ForintApp okostelefonos applikáció bemutatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján Budapesten, az MNB Teátrum termében 2019. december 12-én. A ForintApp alkalmazás két funkcióval rendelkezik: egyrészt a forint bankjegyek előoldaláról készített fénykép segítségével lehetőséget biztosít azok valódiságának vizsgálatára, másrészt az egyes forint bankjegy címletek hátoldali képéhez kapcsolódó kiterjesztett valóság élményt nyújt. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

A Covid–19-járvány cselekvővé tette a bankokat, fokozta alkalmazkodásukat és felgyorsította az innovációt – fogalmazott legújabb jelentésében az Accenture globális IT-szolgáltató vállalat. Ebben tíz olyan változást emelt ki, amelyek 2022-ben a legnagyobb hatással lehetnek a bankszektor átalakulására, és képesek lesznek előremozdítani a pénzügyi szolgáltatások jövőjét a Covid–19 utáni világban.

Szinte alapvetésként indította a felsorolását a bankszektor azzal a kimondott vagy kimondatlan céllal, hogy a piac valamennyi szereplője szuperalkalmazás szeretne lenni. Azok – így például az Alipay, az Amazon, a Paytm, a Grab, a WeChat vagy éppen a Kakao – uralják ugyanis a digitális világ és az emberi interakciók több vetületét. Világszerte ma már hozzávetőleg harminc olyan platformvállalkozás létezik, amely szuperalkalmazásnak tekinthető vagy az szeretne lenni.

Egyre erősödik ugyanakkor az ESG (Environment, Social, Governance – környezet, társadalom, irányítás) fenntarthatósági feltételrendszer érvényesítésének igénye a világgazdaságban, amely a bankokat is környezetkímélő működésre sürgeti. 

Ez jelentős költséggel jár majd, ám egyértelműen megtérül – mutatnak rá a tanulmány készítői. Példaként említették a Bank of America becslését, amely szerint globális szinten 150 ezermilliárd dollár értékű befektetést igényel a karbonsemlegesség harminc éven belüli megvalósítása.

Nem lehet teljesen kiiktatni a személyes kapcsolatot a banki szolgáltatásokból. Fotó: Havran Zoltán

Harmadik fontos fejlődési szempontként jelöli meg az Accenture az innováció fontosságának visszatérését. A fintechcégekkel versenyző bankoknál újra középpontba kell kerülnie a kreativitásnak. A hagyományos bankok hozzájárulása a GDP-hez számos országban jelentősen csökkent, e folyamat megállításához kreativitásra és innovációra van szükség.

Elengedhetetlen a banki díjak átláthatóságának fokozása is, különösen a kizárólag digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalatok és szolgáltatók esetében.

A bankoknak nem egyszerű nyíltan kommunikálni díjaikról, de nincs sok választásuk: a rejtett díjak a fogyasztókban bizalmatlanságot keltenek és éles versenynek teszik ki a banki szolgáltatókat. Az Accenture előrejelzése szerint a hagyományos bankok átlagosan kilenc százalékkal növelhetik lakossági szolgáltatásokból származó bevételüket, ha újraépítik az ügyfélbizalmat és innovatív tanácsadói szolgáltatásokat vezetnek be.

A fénysebességgel fejlődő online-szolgáltatásokkal párhuzamosan a bankok ugyanakkor keresik a lehetőséget, hogy érdemi beszélgetéseket folytassanak ügyfeleikkel a digitális térben. 

A bankoknak vissza kell csempészniük a humanitást a működésbe, ugyanis az ügyfelek hetven százaléka szívesen venné, ha a hitelintézetek emberi tanácsadással párosítanák a banki termékeket.

A hatodik trend a kriptovaluták elterjedésével az olyan kísérleti termékekhez kapcsolódik, ilyen például a digitális jegybankpénz (CBDC). A CBDC használatának forgatókönyveit 78 ország vizsgálja, és közülük hét már bevezette. A hetedik kihívás a robotizált megoldások mielőbbi alkalmazása: a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás – a tapasztalatok szerint – egyes területeken ma már túlszárnyalja az emberi munkaerőt. E technológiák alkalmazásával elérhető közelségbe kerül a hulladék- és hibamentes, és – nem utolsósorban – olcsóbb működés. Továbbá – nyolcadik elvárásként – nem szabad lemaradni az úgynevezett nyílt hálózatok révén nyújtott fizetési szolgáltatások alkalmazásáról sem. Az EPI (pánkontinentális fizetési rendszer) bevezetésében jelenleg 33 európai bank és fizetési szolgáltató működik együtt, amely a SEPA Instant Credit Transfer technológiára támaszkodva versenyez a nemzetközi és helyi kártyás rendszerekkel.

Mindezek mellett biztosra vehető, hogy a növekedési törekvések fokozottan jellemzők lesznek 2022-ben: a nemzetközi szereplők keresik az üzletileg megtámadható digitális bankokat, Európában – az Accenture szakértői szerint – a felvásárlási szándékú, határokon átívelő terjeszkedés új hullámának vagyunk tanúi.

Végül, de nem utolsósorban ehhez kapcsolódik az idei év tizedik jellemző tendenciája: látványosan élesedik a tehetségekért folytatott verseny, amelyben a járvány komoly zavart okozott. 

Borítókép: A ForintApp okostelefonos applikáció bemutatója (Fotó: MTI/Mónus Márton)