Ötféle csapdahelyzetről beszélt a szombati gazdasági évadnyitón Orbán Viktor miniszterelnök – írja a Vg.hu.
Ezek elkerülése elengedhetetlen, ha a növekedési pályán szeretnénk tartani Magyarországot. Az öt csapdahelyzet: a magas külföldi tulajdonhányad csapdája, amelyről sorozatuk első cikkében írtunk, a második az exportáló nagyvállalatok dominanciájának csapdája, a harmadik a negatív profitegyenleg csapdája, a negyedik a dualitás csapdája, az ötödik pedig a vidék lemaradásának csapdája. Cikksorozatuk negyedik részében a dualitás csapdáját veszik górcső alá.
A vállalatok termelékenysége 2010 óta növekvő tendenciát mutat, mind a külföldi, mind a hazai irányítású vállalatoknál. Ugyanakkor a hazai cégek termelékenysége gyorsabban növekszik, mint a külföldieké, a dualitás tehát csökken.
Ez a hányados 2010 és 2016 között még 2,4-2,7 volt ma már 1,9-re mérik. Ez azt jelenti viszont, hogy a hazai irányítású vállalatok termelékenysége még mindig fele a külföldiekének. Vagyis ezen a téren is tapasztalhattunk jelentős javulást, de a rés még mindig elég nagy.
A digitalizációnak és az automatizációnak fel kell gyorsulnia a hazai vállalatoknál. A haladó digitális üzleti megoldásokat használó kis- és középvállalkozások (kkv) aránya jelenleg az egyik legalacsonyabb Magyarországon (tíz százalék) az Európai Uniós országokat vizsgálva (EU-átlag: 22 százalék).
Miközben egyes fejlett uniós országban (például Finnországban, Dániában vagy akár Olaszországban) a kis- és középvállalatok több mint harmada használ haladó üzleti megoldásokat, addig ez Lettországban, Romániában, Magyarországon és Bulgáriában 15 százalék alatt van.
Továbbá az EU-ban mérsékelt innovátorok vagyunk. A GDP arányos kutatás-fejlesztési (K+F) kiadás 1,6 százalék, míg az EU átlag 2,3 százalék. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a hazai kkv-szektor számára jelentős felzárkózási tartalék van a modern üzleti megoldások és a K+F területén.
Fontos kihívás, hogy a koronavírus-válság miatt az értékláncok rövidülnek, a piaci közelség felértékelődik, amire a hazai vállalatoknak reagálnia kell. Nő majd a verseny, mivel kevesebb beszállítóra van szükség, például egy elektromos autók esetén. Ugyanakkor ezzel ellentétes folyamat, hogy az európai nagyobb cégek termelésüket hazahozhatják. A lokációs versenyben Magyarország jól szerepelhet.
