Jól jöhet Magyarországnak plusz egymilliárd köbméter gáz?

Ősszel született meg a legutóbbi, 15 évre szóló, hosszú távú gázszerződés Magyarország és Oroszország között, de alig telt el néhány hónap, máris felmerült a lehetősége annak, hogy a négy és félmilliárdban megállapodott mennyiség további egymilliárddal növekedjen. Alább megvizsgáljuk, miért lehet erre szükség.

Horgos, 2021. július 4. Munkások szerb zászlót helyeznek ki a határt keresztező szerb-magyar nagynyomású földgázvezeték mellé a vajdasági Horgos és a Csongrád-Csanád megyei Röszke határában 2021. július 4-én. A Magyarországról átsajtolt csővég, illetve a szerb vezeték végpontjának összehegesztésével, az „aranyvarrat” elkészítésével megtörtént a szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer fizikai összekapcsolása. MTI/Kelemen Zoltán Gergely Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Magyarország földgázfelhasználása évi kilenc-tízmilliárd köbméter, amibe az ipari és a lakossági fogyasztás is beletartozik. Az ellátáshoz nagyban hozzájárul a Gazprommal tavaly szeptemberben megkötött tíz plusz öt évre szóló gázvásárlási szerződés, amely szerint évente 4,5 milliárd köbméter érkezik két irányból: egymilliárd Ausztrián keresztül, három és félmilliárd pedig Szerbia felől, az október 15-én átadott szerb–magyar határkeresztező vezetéken. A megállapodás aláírásából fakadóan az orosz gázszállítás 2036-ig biztosított lesz Magyarország felé.

Ezen mennyiség mellé érkezik még Magyarországra nyugati irányból további beszállítás, illetve a belföldi kitermelésre is támaszkodhat az ellátás, télen pedig a fűtési szezonon kívül betárolt mennyiségekre. Ez utóbbinak is jó részét az előre leszerződött, stabil beszállításból lehet fedezni. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozóján a magyar miniszterelnök kezdeményezte, hogy évente további egymilliárd köbméterrel növeljék meg a gázmennyiséget a déli szállítási útvonalon, erre a vezeték kapacitása lehetőséget ad.

Amennyiben megszületik a megállapodás, az az őszihez hasonlóan ismét hozzájárul ahhoz, hogy a kormány megvédhesse azokat az energiaárak terén elért eredményeket, amelyeket az elmúlt években a rezsicsökkentés keretében véghezvitt. Ezt amiatt lehet kijelenteni, mert a szeptemberben megkötött hosszú távú szerződés árazása rugalmasabb és kedvezőbb, mint ami az akkor lejárt megállapodásban szerepelt. Vagyis, lehetővé teszi, hogy a magyar fogyasztók hosszú távon is versenyképes áron jussanak hozzá a földgázhoz. Másképpen fogalmazva:

a magyar háztartások védelme érdekében hatályos hatósági árazás nem lenne fenntartható az orosz gáz nélkül.

Ez a versenyképesség, a szabályozással elért eredmény pedig nem kicsi, hiszen míg 2010-ben az európai gázárak listáján Magyarország csupán a 15. helyen szerepelt (az Egyesült Királyságot beszámítva 16. helyen), addig 2020-ban már hazánkban fizettük a második legkevesebbet a gázért, és jó ideje már nálunk a legolcsóbb a gáz és a második legolcsóbb a lakossági villamos energia. A hatósági tarifák fenntartásának eredménye az is, hogy míg Európa nyugati felén a gáz és az áram ára két- háromszorosára nőtt a nyáron kialakult energiaár-válság miatt, addig Magyarországon mozdulatlanok maradtak a lakossági energiadíjak.

Persze Magyarország messze nincs egyedül azzal, hogy az orosz Gazprom a fő beszállítója, hiszen

Európa földgázimportjának közel felét az orosz gázexportőr biztosította tavaly.

Nagy szükség is volt rá, hiszen kontinensszerte csökken a földgázkitermelés, a cseppfolyós gázszállítmányok (LNG) pedig főleg Ázsiába érkeznek. Vagyis a Gazprom megkerülhetetlen, megbízható partner Európa földgázellátásában.

Borítókép: Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója (b) és Dusan Bajatovic, a szerb–orosz tulajdonú Gastrans d. o. o. igazgatója kezet fog, a háttérben munkások magyar zászlót helyeznek ki a határt keresztező szerb–magyar nagynyomású földgázvezetéknél a vajdasági Horgos és a Csongrád-Csanád megyei Röszke határában 2021. július 4-én. A Magyarországról átsajtolt csővég, illetve a szerb vezeték végpontjának összehegesztésével, az „aranyvarrat” elkészítésével megtörtént a szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer fizikai összekapcsolása (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)