Majdnem tíz százalékkal nőtt tavaly az átlagkereset
A nettó átlag kedvezmények nélkül is megközelítette a 330 ezer forintot.
Magyar Nemzet
2022. 02. 23. 9:16
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A bérek 108 hónapja töretlenül emelkednek Magyarországon – mondta Bodó Sándor, az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1-en a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.
A KSH szerdai közlése szerint a múlt év decemberében 9,7 százalékkal nőtt a bruttó és nettó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest, a tavalyi év egészében pedig a bruttó és a nettó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest.
Bodó Sándor arra is kitért, hogy tavaly 7,1 százalékos volt a gazdasági növekedés, az egyes ágazatokat tekintve pedig az iparban 9,6, a feldolgozóiparban 9,1, az építőiparban pedig 13,3 százalékos volt a növekedés. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy ezekben az ágazatokban lehet a legmagasabb és a legkiszámíthatóbb jövedelmekkel számolni. Az államtitkár szerint
Magyarországon munkaadó- és munkavállaló-barát az adópolitika: a szociális hozzájárulási adó folyamatosan csökken, így pénz marad a vállalatoknál, amelyből munkabért tudnak fizetni, illetve fejleszthetnek. Emellett a 25 év alattiak szja-mentességét említette példaként a munkavállalók nézőpontjából.
– Decemberben a várakozásoknak megfelelően alig változott a keresetek növekedési üteme. Ami az adatból meglepő, hogy míg az előző hónapokban a versenyszférát kisebb bérnövekedés jellemezte, mint a közszférát, addig decemberre a két növekedési ütem kiegyenlítődött – mutatott rá Regős Gábor a statisztikai jelentéssel összefüggésben, amely szerint 2021 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 492 800, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 327 700 forint volt, mindkettő 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A Századvég makrogazdasági üzletág-vezetője úgy látja, hogy az év végi bónuszok szintén nem okoztak érdemi változást a növekedési ütemben, azok emelkedése megegyezett a rendszeres bérekével.
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint az év egészét tekintve a keresetek átlagosan 8,7 százalékkal nőttek, míg a reálbérek átlagosan 3,4 százalékkal lettek magasabbak.
Ennek kapcsán az elemző kiemelte, hogy
2021-ben az egyes ágazatok közül a legmagasabb kereset a pénzügyi, az információ-kommunikációs szektort, valamint az energiaipart jellemezte, míg a legalacsonyabb, a mezőgazdaságot, a turizmust és a szociális ágazatot.
– Az átlagbérek növekedése az egyéb szolgáltatásoknál, az energiaiparban és a közigazgatásban volt a leglassabb, míg az egészségügyben és a művészeti ágazatokban a leggyorsabb – emelte ki Regős Gábor.
Előrejelzése szerint
2022-ben az átlagbérek emelkedése a tavalyinál gyorsabb, kétszámjegyű lehet, amelyet a minimálbér és a garantált bérminimum erőteljes emelése mellett a járulékok csökkentése és a munkaerőhiány is segít.
– A reálbérek növekedését az erőteljes infláció visszafogja, de az még ennek ellenére is pozitív lesz, így a munkavállalók jövedelme átlagosan többet ér majd, mint a tavalyi évben – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a béremelések folytatására a gazdasági felzárkózás érdekében szükség van, különösen azon ágazatokban, ahol ez az elmúlt időszakban ez kevésbé volt jellemző.
Hasonlóképpen vélekedik a Takarékbank elemzője, aki lapunkkal közölte: tavaly év végén is láthatóan erőteljes maradt a hazai bérdinamika és további gyorsulás várható az idei évtől.
– A minimálbéremelések, továbbá a súlyosbodó munkaerőhiány, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremeléssel kell számolniuk a munkaadóknak – fogalmazott Horváth András.
A Takarékbank stratégia és pénzügyi divízió vezető elemzője szerint
idén elérheti a 13 százalékot az átlagbér emelkedése a tavalyi 8.7 százalékos növekedés után.
A szakember szerint ezt látszanak igazolni az év eleji szakszervezeti források is, amelyek 7 és 27 százalék közötti átlagos béremelésben állapodtak meg januártól a hazai vállalkozásoknál, a legtöbb általános megállapodás pedig 12 és 18 százalék közötti növekedésről szól.
Ilyen mértékű emelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett
– állapította meg Horváth András, aki szerint az erősödő alapfolyamatnak, az szja visszatérítésnek, a 6 havi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően idén a nettó bérek érdemben el fognak szakadni a bruttó szinttől.
Szerda reggel a KSH azt közölte, hogy 2021 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 492 800, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 327 700 forint volt, mindkettő 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2021-ben a bruttó átlagkereset 438 800, a nettó átlagkereset 291 800 forintot ért el, mindkettő 8,7 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest.
A január–decemberi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 438 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 449 600 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 291 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 300 500 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (758 700 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (267 500 forint). A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 479 200, a nők esetében 401 700 forint volt, ez a férfiaknál 8,9, a nőknél 8,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
A reálkereset 3,4 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 5,1 százalékos növekedése mellett.
Borítókép: alkalmazott a kaposvári Fusetech Kft. üzemében (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.