Időnként felbukkannak az üdülési jogok piacán olyan esetek, amelyek egy időre felkavarják a port, hiányosságokra vagy visszásságokra utalnak az intézmény szabályozásában. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most újabb üggyel kapcsolatban tett bejelentést: eljárást indított a BFCS Kereskedőház Kft.-vel, a BIÁS Trade Kft.-vel és az Üdülésijog-károsultak Érdekvédelmi Szövetségével szemben, mondván, gyaníthatóan megtévesztő tájékoztatásokat nyújtanak az üdülési jogok értékesítéséről. A GVH már az elmúlt év őszén figyelmeztette a fogyasztókat, hogy a hozzá érkező piaci jelzések arra utaltak: egyes vállalkozások kifogásolható ajánlatokkal keresik fel az üdülési joggal rendelkező állampolgárokat.
A panaszok alapján a versenyhatóság a következő módszerre hívja fel a figyelmet: a tulajdonosokat telefonon keresik meg azzal, hogy egy magánszemély vásárolná meg az üdülési jogot, majd az érintett cégek készpénzt ígérnek a jogosultságért. Ehelyett azonban vélhetően pénzre nem váltható ügynevezett „kreditekben” fizetnek egy zárt vásárlási rendszerben – magyarázza a GVH –, amelynek eléréséért az ügyfeleknek számos jogcímen kell költségeket fizetniük. Miközben az üdülési jog tulajdonjoga valószínűsíthetően még mindig az attól megszabadulni próbáló fogyasztónál marad, akinek így továbbra is fizetnie kell a konstrukció éves fenntartási költségeit. Az ügy külön érdekessége, hogy a GVH eljárás alá vonta az Üdülésijog-károsultak Érdekvédelmi Szövetségét is, amely – a versenyhatóság szerint – feltehetően pusztán azt a célt szolgálja, hogy elnevezésével a cégek elnyerhessék a felkeresett ügyfelek bizalmát.
A versenyfelügyeleti eljárás megindításával nem mondta ki senki azt, hogy az adott vállalkozás a jogsértést elkövette – emelte ki a GVH, utalva rá, hogy a megkezdett folyamat a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul.
Az eljárás három hónapig tart, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. Addig azonban a fogyasztónak várnia kell.
Az üdülési jog tulajdonosa a panaszával felkeresheti a fogyasztóvédelmi hatóságot is, ahol azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen jellegű ügyek száma elenyésző – válaszolták lapunk érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM). A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztók megtévesztése miatt a kormányrendeleti előírások betartását ellenőrzi. Például azt, hogy megadták-e a szerződéskötés előtti tájékoztatást, amely kitér a fogyasztót megillető elállási jogra.
A szaktárca rámutatott: az ügyfél a problémáit elsődlegesen az üdülési jog keretében szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak jelezheti. Ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet igénybe venni a területileg illetékes békéltető testület ingyenes eljárását.
Amennyiben a vállalkozás nem reagál a fogyasztói panaszra, az ügyfél akkor fordulhat a fogyasztóvédelmi hatósághoz, amely azonban az üdülési jogra vonatkozó szerződésről – így például annak megszüntetéséről – nem dönthet. Az kizárólag egy bírósági eljárás tárgya lehet – hangsúlyozta válaszában az ITM.
A GVH pedig az üdülési jogukat értékesíteni szándékozóknak azt javasolja: minden ajánlat esetén alaposan tekintsék át a felkínált feltételrendszer részleteit, szerződéskötés előtt pedig részletesen tájékozódjanak az érintett vállalkozások megbízhatósága és fogyasztói értékelése felől. Fontos, hogy a fogyasztók a személyes találkozókon se engedjenek az esetleges nyomásgyakorlásnak, és minden esetben megfontolt, tudatos döntést hozzanak.
Borítókép: 123 rf
