Nem kérnek a boltosok a dohányáruból

A kontárság és a demagógia süt a baloldali kormányfőjelölt azon kampányígéretéből, hogy a jövőben visszaadná a dohányáru-forgalmazás jogát a vidéki kisboltosoknak a haszonból finanszírozott fennmaradás érdekében – vélekedtek lapunknak az ágazati szakértők, rámutatva, hogy eleve nem nyereséges a cigaretták értékesítése.

– Nem kérnek a vidéki kisboltosok abból, hogy a trafikmonopólium megszüntetésével a cigaretta árusítása legyen a túlélésük záloga. Nem igaz, hogy a dohánytermékek eladásából származó haszon biztosíthatja a fennmaradásukat, amit az élelmiszer-forgalmazás adatai is évről évre igazolnak – közölte a Magyar Nemzettel az Egyenlő.hu elnöke.

Bubenkó Csaba arra reagált, hogy sorra jelennek meg a baloldal miniszterelnök-jelöltjének kampányígéretei, amelyek az érdekképviselő szerint Márki-Zay Péter hozzá nem értését tükrözve csak demagóg lufik. 

– Arról szólnak, hogy miként tennék tönkre a sikeres gazdaságpolitikával mostanra elért eredményeket és például azt a lehetőséget, hogy az elkövetkező két évben a korábbiaknál háromszor több pénz juthat vidékfejlesztésre – emelte ki, megjegyezve, hogy 

a nemzeti dohányboltok 2011 és 2013 között létrehozott rendszerének szétrombolása is ékes példája lenne annak, hogy nem előre-, hanem hátrafelé vinné Magyarországot egy esetleges baloldali kormány.

– A tavalyi, több mint hétszázalékos gazdasági növekedéssel, aminek nagy részét a lakosság fogyasztása tette ki, nehéz szembeszállni. Aki ma dolgozni akar, annak tisztességes jövedelme lehet, amiből költekezni tud, és nem szorul rá a segélyezésre. A mai családpolitika kifejezetten a dolgozó szülőket támogatja – mutatott rá Bubenkó Csaba. 

Megalapozatlan elképzeléssel szerezne szavazatokat a baloldal a vidéki kereskedőktől Fotó: Bencsik Ádám

Kiemelte: 

az alapellátás rendszere már régen kiheverte a dohányáru-értékesítés kiszervezését, sőt a kiskereskedelem a járványidőszak egyik legnagyobb nyertese,

 ahol egyetlen napra sem kellett leállni a boltoknak akkor sem, amikor több ágazatban kényszerűen szünetelt a termelés. Azóta pedig már a pandémia előtti forgalmat meghaladva folyik az értékesítés.

– Ráadásul a kormány soha nem látott fejlesztési programot hirdetett a Magyar falu programban a vidéki kisboltoknak, amely több mint ötvenmilliárd forintból valósulhat meg 1500 településen. A trafikrendszer támadása tehát több sebből vérzik – húzta alá az Egyenlő.hu elnöke.

Amiatt is alaptalan a támadás, mert 

a többéves vagy akár évtizedes koncessziós jogok rendszerének kialakítása alapvetően az egészségvédelmet szolgálja, és annak idején szigorú, de nyilvános pályáztatás útján osztották ki az üzemeltetést. 

– Ha a baloldal számára ez átláthatatlan, az nem a bevált rendszer hibája – jegyezte meg Bubenkó Csaba, aki szerint a dohányforgalmazás liberalizálása az emberek egészségére lenne káros hatással, és csak a jövedéki adóból származó bevételt növelné.

– Senki ne gondolja, hogy a baloldal hasonló elképzeléseihez nem lenne szükség adóemelésekre vagy külső hitelekre, akárcsak a Gyurcsány-kormány alatt 

– mondta, utalva rá, hogy a családi pótlék megduplázása vagy a garantált minimumjövedelmek elképzelt rendszere sem megalapozott, és azt Márki-Zay is elismerte, hogy ezek nem azonnal, hanem talán egy-két év múlva valósulnának meg. 

Az érdekképviselő szerint az alaptalan ígérgetéseknek ezért továbbra sem érdemes bedőlni.

Korábban a nemdohányzók védelméről szóló törvény, később a trafikrendszer kialakítása célozta a cigarettázás visszaszorítását Fotó: Christian Bruna

– Akkora átadási árral szállították a gyártók a dohánytermékeket, hogy az értékesítésből haszon nem származott, az tehát a jövőben sem jelenthet forrást a boltok fennmaradásához 

– közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aláhúzva, hogy konkrét politikai programokat nem véleményeznek. 

Vámos György ezzel együtt felidézte: a trafikrendszer előtt a fogyasztói árakat is a gyártók határozták meg, ami nem hozott nyereséget, ezért is kellett később bővíteni a trafikok termékkínálatát. 

– A dohányáruk adózását az unió szabályozza, az elmúlt években is ez okozta az áremeléseket. A drágulás pedig mindig vonzza a feketézés veszélyét is, ám azt a hatóságok rendkívül szigorúan ellenőrzik. 

Azzal a kisboltosok ma is tisztában vannak, hogy önmagában a dohánytermékek értékesítése nem hoz hasznot a konyhára 

– hangsúlyozta a főtitkár. Ráadásul az előírások szerint 

a háromezer főnél kisebb lélekszámú településeken ma sem kötelező külön trafikot működtetni, 

mivel elegendő egy üzleten belül a megfelelően elkülönített értékesítőhely kialakítása erre a célra.

Borítókép: bevált rendszert borítana meg a baloldal, amivel nem segítene a kereskedőkön (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)