– Túlzás volt azt állítani, hogy az árstoppal érintett alapélelmiszereket felhalmozzák a vásárlók, fennakadást okozva az alapellátásban. A beszállítók folyamatosan teljesítik a megrendeléseket, és már látszik, hogy a kormányzati intézkedés miatt nem fenyeget az a jelenség, amit a pandémia berobbanásakor rövid ideig tapasztalni lehetett.
Kiegyensúlyozott és az idén jó kilátások elé néz az élelmiszer-értékesítés rendszere
– közölte a Magyar Nemzettel Zs. Szőke Zoltán.
A vidéki Magyarországon 2400 kisebb-nagyobb élelmiszerbolttal rendelkező Áfeosz–COOP Szövetség elnöke hangsúlyozta: noha jelentős a veszteség, amelyet az októberi árak rögzítésével a kereskedőknek el kell viselniük, szó sincs arról, hogy megrázná a piacot a vásárlóknak kedvező inflációfékező intézkedés.
– A Coop-csoportnál nincs olyan vállalkozás, amelyik térdre kényszerülne, még az a mintegy ezer bolt egyike sem, amelyek a legkisebb településeken üzemelnek – húzta alá.
Mint jelezte, naponta zajlanak az ellenőrzések, a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakemberei sorra járják az üzleteket és felmérik az árstopot érintő előírások teljesülését, például az árképzést vagy a készletet.
A szigorú szempontok ellenére azonban nincs szó arról, hogy a hatósági büntetés lenne a fő szándék.
– Már több ellenőrzés volt és van, ahol utólag kértek be adatokat, igazolásokat, de sehol nincs szó mennyiségi problémákról vagy arról, hogy be kellene zárni üzleteket. Mindenütt alkalmazkodnak az árstophoz a boltosok, és biztosítják a megfelelő készleteket – mondta Zs. Szőke Zoltán, megemlítve, hogy termékenként változó mértékben, 10-20-30 százalékkal adják olcsóbban az érintett alapélelmiszereket.
Mint fogalmazott,
függetlenül a nagykereskedelmi árak alakulásától, az árstop ideje alatt valamennyi kereskedő meg fog felelni a kötelezettségnek.
– Az árkülönbségből fakadó veszteségeket a kereskedők elviselik, amit viszont várhatóan fedezni fog az év során megnövekedő értékesítési forgalom. Eleve erős a bázis: a Coop-csoport tagjainál – cégmérettől függően – hat-nyolc százalékos forgalomnövekedés realizálódott tavaly. Ugyan a január hagyományosan visszafogottabb forgalommal jár, míg a kiadásaink nőttek, például a munkavállalóink többségét érintő garantált bérminimum emelése is komoly költséget jelent, és brutális az energiaárak növekedése is. Ezeket a terheket azonban az év során majd ki kell tudnunk gazdálkodni, a napokban érkező egyszeri állami juttatások mellett főként a jelentős bérkiáramlásból adódó többletjövedelmek következtében – mondta, hozzátéve, hogy a háztartásokhoz érkező pluszpénzek bizonyosan megjelennek a boltok pénztáraiban, nemcsak februárban, hanem az elkövetkező hónapokban is.
– Az árstop miatt biztos, hogy nem fogunk boltot bezárni
– húzta alá, megjegyezve, hogy a jelentős értékesítési forgalomban az év végére kiegyenlítődhetnek a vállalkozói többletköltségek.
Kitért arra is, hogy az idén látványosan javul majd a vidéki Magyarország kistelepülésein működő élelmiszerüzletek ellátási színvonala, annak köszönhetően, hogy a Magyar falu program keretében korábban nem látott mértékű, ezerötszáz települést érintő falusi boltfejlesztés kezdődött meg.
– A felújításokra több mint négyszáz bolttal pályáztunk, amelyek szinte kivétel nélkül elnyerték az igényelt támogatásokat.
A program összességében több milliárd forint kormányzati hozzájárulást jelent a vidéki élelmiszer-kereskedelem fejlődéséhez
– mutatott rá. Megemlítette, hogy több helyütt már megkezdődött a boltok technológiai felújítása, ez alatt az idő alatt szűkített üzlettérben, csökkentett árukészlettel működnek egyes egységek.
Az elnök emellett üdvözölte a Szép-kártyák élelmiszerboltokban történő felhasználását.
– Vannak olyan boltjaink, ahol régóta kínálnak meleg ételt is, ezekben eddig is volt Szép-kártyás fizetés, így az átállás már zavartalanul megtörtént. Zajlanak a szerződéskötések a kibocsátó bankokkal: hamarosan a teljes hálózatban elérhető lesz a pihenőkártyás fizetési lehetőség – jelezte.
Borítókép: Falusi kisbolt a Somogy megyei Zimányban (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
