Az elmúlt években, a korábbiakhoz képest, változékonyabb lett a forint árfolyama, amiben nem kis része van a járvány okozta gazdasági és pénzügyi hatásoknak. A tavalyi évet a járvány előttihez képest viszonylag gyenge szinten zárta a hazai fizetőeszköz, ami 370-es eurónkénti árfolyamot jelentett, azonban az idei év elejétől erősödés indult, ami azóta trendszerűvé vált. Az erősödés mértéke mostanáig több mint négy százalék, ezzel
az idén a forint az egyik legjobban teljesítő deviza lett.
Egy valutaárfolyamot sok tényező alakíthat, a mostani esetben azonban jól azonosítható a legfontosabb tényező, ami az erősödés irányában hat. Míg korábban alacsony volt a hazai jegybanki alapkamat (0,6 százalék), nem volt nagy az eltérés az euróhoz képest, így a magánszemélyek által megvásárolható állampapírokat kivéve nem volt magas a forintban elérhető hozam, viszonylag kis hozamtöbblet volt az euróhoz képest.
Ez a helyzet azonban változni kezdett, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a vártnál nagyobb infláció hatására megkezdte a kamatemelési ciklust. Ez kezdetben nem volt gyors, azonban a vártnál erősebb inflációs folyamatok elleni fellépés jegyében a jegybank felgyorsította a folyamatot. Az alapkamat emelése mellett gyorsabban és jelentősen megemelte az egyhetes betéti eszköz kamatát, amely így átvette a meghatározó jegybanki eszköz szerepét. Év elején már négy százalék lett a kamatszint, miközben az Európai Központi Bank (EKB) nem változtatott az eurózóna kamatszintjén, amely a gyakorlatban a lehető legalacsonyabb: nulla.
Így a forint igen erős kamattöbbletet biztosított az euróhoz képest, ami a befektetők figyelmét felkeltette, a külföldieket is beleértve. A forint vonzó befektetési célponttá vált, ami több módon is érvényesítette hatását. A korábban a forint leértékelődésére játszó, azaz ellene (short) pozíciót nyitó befektetők számára erősen megdrágult a pozíciók fenntartása, ráadásul egyre inkább tartani kezdtek attól, hogy megindul az erősödő trend, ezért tömegesen zárni kezdték pozícióikat, ami jelentős forintkeresletet jelentett. Ez önmagában is elég lehetett az erősödő folyamat megindulásához, de ehhez vélhetően hozzáadódott a magas hozam miatt a forintban befektetők kereslete,
ez pedig már folyamatos, stabil keresletet alakított ki a hazai fizetőeszköz iránt.
Az egyhetes jegybanki betét kamata közben tovább emelkedett 4,3 százalékra, miközben az EKB csütörtöki kamatdöntő ülésén egyértelművé tette, hogy nagyon nehezen szánja rá magát a kamatemelésre, így most már egyre nyilvánvalóbb, hogy a forint nagy kamatelőnye hosszabb távon is fennmaradhat: idén mindenképpen, de részben akár még jövőre is. Ez természetesen további befektetőket vonzhat, ami tartóssá teheti a forint erősödő trendjét, amit emellett a magyar gazdaság fundamentumai is támogatnak. A gazdaság lényegében kiheverte a járvány okozta visszaesést, erős a növekedés, alacsony a munkanélküliség, egyedül az infláció lett magas, ez azonban egész Európában, sőt a világ nagy részén is így van.
Míg tehát sok gazdasági mutató elérte vagy meg is haladta a járvány előtti szintet, a forint árfolyama még gyengébb annál, ezért nem lenne meglepő, ha a következő hónapokban elérné a 2019-ben, illetve 2020 elején látott értékeket. 2019-ben eurónként 320–335 között volt az árfolyam, közvetlenül a járvány előtt 335–340 között alakult az összeg, amit egy euróért fizetni kellett. Az erősödés során még egy technikai szint van, amely akadályt jelenthet az erősödésben: ez 344-345 körül található, és azért van komoly jelentősége, mert az elmúlt két évben jelentkező erősödési hullámok során három esetben is eddig jutott el, itt azonban elakadt, és újra gyengülés kezdődött.
