Energiaforrás is lehet a műanyag és a háztartási szemét

Több mint hatmillió tonna szemét kerül évente a világ folyóiba, onnan a tengerekbe vagy közvetlenül az óceánokba. Bűdy László, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnökségének tagja, a myCEPPI CEO-ja szerint nemcsak a műanyag termékek használatának mellőzésével, hanem az újrahasznosítással, valamint a műanyaghulladék energiahordozóként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket - olvasható a VG.hu cikkében.

Canggu, 2021. december 13. Turista sétál az erõs hullámzás során partra sodort uszadékfa és mûanyaghulladék mellett a Bali szigetén fekvû Canggu tengerparti strandján 2021. december 13-án. MTI/EPA/Made Nagi Fotó: Made Nagi Forrás: MTI/EPA

– teszi hozzá a műanyagipari szakértő.

Keményen fel kell lépni a szemetelőkkel szemben

A műanyag legfőbb előnye az életciklusa végén a hátrányára válik, nem bomlik le, hanem tartósan velünk marad. Ez különösen szembetűnő akkor, ha a természetben találkozunk vele. Azonban a műanyag önmagától nem kerül szemétként a természetbe, a folyókba, a környezetünkbe. Valaki, valakik elviszik oda. A myCEPPI CEO-ja szerint éppen ezért lenne szükség szigorú büntetésekre a szemetelőkkel szemben, amelyeket a hatóságok könyörtelenül be is hajtanak. 

A legjobb megoldás persze az lenne, ha a műanyagokat az emberiség megpróbálná valamilyen környezetkímélő és gazdaságos módon használni és újrahasznosítani. A problémát a műanyagok kezelésével kapcsolatban azok vitathatatlan előnye okozza: a sokszínűség 

– hívja fel a figyelmet a műanyagipari szövetség elnökségi tagja. Bűdy László kiemelte, hogy több tucat fajta műanyagot használunk, amelyek több ezer különféle típusra tagozódnak, kiszolgálva az ipar minden területén, legyen szó az űrrepülésről vagy éppen az élelmiszeriparról. 

Ahogyan korábbi írásában kifejtette, a műanyaggal történő békés és hatékony együttéléshez, az újrahasznosításhoz öt lépést kell megtennünk. Éppen ezért az újrahasznosítás gyakran nehézkes, a jogi környezet pedig nem adott hozzá, hogy felelős módon dolgozhassanak a cégek. Illetve vannak olyan hulladékok, amelyeket már nem lehet vagy nem szabad újrahasznosítani. 

Ilyenek például a romlandó élelmiszerrel szennyezett csomagolóanyagok vagy a többszörösen újrahasznosított vagy többféle műanyagot tartalmazó csomagolóanyagok. Ezek most a hulladéklerakóban végzik, csinos kis hegyeket alkotva a városaink szélén.

Összefoglalva tehát nemcsak a műanyag termékek használatának mellőzésével, hanem az újrahasznosítással, a műanyag és a háztartási szemét energiaforrásként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket, hogy csökkentsük az importgáztól való függőségünket - olvasható a VG.hu cikkében.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI)