Változatlanul kézifékes üzemmódban halad a román gazdaság növekedése. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2021-ben 5,6 százalékkal nőtt Románia gazdasága, jócskán alatta maradva a szakemberek által az elmúlt év közepén prognosztizált hét százalék körüli értéknek. Mindez annak következményeként fogható fel, hogy
az év utolsó negyedében a gazdaság kifejezetten gyengén teljesített, fél százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest, míg 2020 azonos időszakához viszonyítva 2,2 százalékos volt a bruttó növekedés.
A román gazdaság teljesítménye 2020-ban 3,9 százalékkal csökkent, így a 2021-es 5,6 százalékos növekedés azt jelenti, hogy a tavalyi cirka 1,4 százalékkal haladta meg a 2019-es, azaz a járvány előtti utolsó „békeév” előtti szintet.
A szakemberek jobbára sötétben tapogatóznak, amikor prognózisokat fogalmaznak meg, s igazolódni látszanak a tavalyi előrejelzések is. A 2021-es költségvetési tervezet elkészítésekor a kormány mindössze 4,3 százalékos növekedéssel számolt, harminc százalékkal alábecsülve a valós értéket, de az év elején az Európai Bizottság (EB) is csak 3,8 százalékot valószínűsített. Tavaly áprilisban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) már hatszázalékos növekedést jósolt, ezt követően az EB 5,1 százalékra módosította az előrejelzését.
Május végén az IMF saját magára is rálicitált, hétszázalékosra módosítva a növekedési víziókat, júniusban a Világbank hat százalékra „mérsékelt”, egy hónappal később viszont az EB már 7,4 százalékos éves növekedésre taksálta Románia gazdasági potenciálját. Mint utóbb kiderült, 2,5 százalékkal lőtt a valós érték fölé.
Idén még ennél is kisebb lesz a növekedés, írta nemrég a Ziarul Financiar című gazdasági napilap Szász Levente, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének dékánhelyettese és Nagy Bálint Zsolt, a BBTE docense véleményére hivatkozva. Előbbi szerint már az orosz–ukrán háború kitörése előtt látszott a gazdasági növekedés lényeges lassulása. A katonai konfliktus kirobbanása előtt a közgazdászszakma háromszázalékos növekedésre számított, a háború eddigi következményei alapján alapján már inkább két százalékot valószínűsítenek, de
a konfliktus elhúzódása esetén akár recesszió is elképzelhető.
Nagy Bálint Zsolt szerint leginkább az ipart és a mezőgazdaságot sújthatják az ukrajnai háború következményei. A marosvásárhelyi Azomuresnek az emelkedő energiaárak miatti tavaly decemberi leállása után most már az ukrajnai műtrágyaexportra sem számíthat a keleti szomszéd mezőgazdasága. Bár Románia csak kis mértékben függ az orosz importtól, ez sem biztosít védelmet a drágulásokkal szemben. „Mennyiségi szempontból ugyan függetlenek vagyunk, az ellátási láncok struktúrája, az árak kialakulásának szerkezete nagyon sebezhetővé teszi az országot. Ez a logika az élelmiszeripari termékekre is érvényes, így a következő időzített bomba valószínűleg ebben a szegmensben ketyeg” – állítja Nagy Bálint Zsolt, aki szerint a mezőgazdasági termékek terén Románia hiába élvez nagy fokú függetlenséget, a nettó exportőri státus sem védi meg a drágulástól.
Borítókép: Lakóparképítés Bukarestben. (Fotó: Bloomberg)
