A brit Grimshaw Architects építésziroda nyerte az új Nyugati pályaudvar és környékének felújítására kiírt tervpályázatot – jelentette be Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. A nemzetközi zsűri más pályázatokat is díjazott a számos világhírű, komoly szakmai tapasztalattal rendelkező jelentkező munkái közül, ezekből is épülhetnek majd be a végleges, részletes tervbe ideálisnak ítélt elemek. Összesen 36 építésziroda jelentkezett, ezek közül választotta ki a Fürjes Balázs által vezetett zsűri azt a 12 legjobbat, amelyek a második fordulóban indulhattak. A munkájuk nyomán megújul és kizöldül a belváros a Nyugati pályaudvar mögötti és melletti részen, új park épül ki a Podmaniczky út mentén egészen a Városligetig.
A kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK) tavaly októberben írta ki a kétfordulós, nyílt nemzetközi tervpályázatot a Nyugati pályaudvar és környezete megújítására, valamint a pályaudvar korszerűsítésére és kapacitásának jelentős növelésére.
Fürjes Balázs az eredményhirdetést megelőzően elmondta: Karácsony Gergely főpolgármestertől, Soproni Tamás terézvárosi polgármestertől és Tóth József angyalföld-újlipótvárosi polgármestertől sok segítséget kapott a BFK a projekt előkészítése kapcsán, magas szintű kollégáikat delegálták, hiszen a politikai ellentétek ellenére Budapest fejlesztése közös érdek. Mint fogalmazott: „Lehet politikai különbség a városvezetés és a kormány között, de a budapestiek érdekében kutya kötelességünk az együttműködés.”
Tisztelet a múltnak
Fürjes Balázs kiemelte, hogy a pályázat kiírói és a tervezők is tiszteletben tartották Budapest építészeti örökségét, annak egy kiemelt épületét, az Eiffel-csarnokot. Azáltal, hogy részben a föld alá kerül a pályaudvar, lehetőség nyílik a belváros további zöldítésére, a környéken egy új, parkosított városrész épül 17 hektáron.
– A vasút a legzöldebb közlekedési mód a nagy kapacitású szállítási eszközök közül, a város igazi aranytartaléka. Ha jobb lenne a vasúti közlekedés, sokkal többen használnák az agglomeráció és Budapest között, valamint a városon belül is – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy a pályaudvar épülete ugyan mára megújult, de műszakilag továbbra is elavult, emiatt kevés utast fogad, azt is lassan. Átszállásokkal együtt napi 300 ezres utasforgalommal számol a BFK a felújítást követően. A jelenlegi csarnok mögött épül egy új 13 vágányos, stílusában igazodva a régihez. Egyúttal az utcaszintről a föld alá kerülnek a vágányok, így a régi csarnok közösségi és kulturális térré alakul át. A Westend elől elköltözik a buszpályaudvar és a parkoló, és szintén parknak adja át a helyét.
A végleges tervek kidolgozása most kezdődik, de maga a beruházás sokéves munka. – Ha a tervek 12 év múlva megvalósulhatnának, elégedettek lehetnénk – jellemezte a feladat méretét az államtitkár. Hozzátette, a beruházáshoz szükséges pénzügyi forrásokra az Európai Uniótól számítanak, már csak azért is, mert Brüsszelben is nagy támogatottságnak örvend a projekt.
Kétszer ennyien vonatoznának, ha lenne kapacitás
– Utoljára 1877-ben írtak ki ekkora méretű vasúti fejlesztési pályázatot Magyarországon, mégpedig éppen a Nyugati pályaudvar megvalósítására. Akkor kapta meg az Eiffel-iroda azt a megbízást, amelynek alapján a pályaudvar ma is áll és működik. A mostani előtti legutóbbi nagyfelújítást a 3-as metró építésekor, 1978-ban végezték el az épületen és környékén – idézte fel Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.
Kontextusba helyezve a terveket elmondta, hogy a kormány által tavaly decemberben elfogadott Budapesti és agglomerációs vasútfejlesztési stratégia a következő évtizedekre kijelöli a vasúti fejlesztés irányait, ezáltal egyedülálló lehetőség a magyar vasút 176 éves történetében.
A célja a vasúti utasforgalom megduplázása, illetve hogy feloldódjon az a XIX. századból itt maradt strukturális örökség, amelyben három fejpályaudvarban végződnek a vonalak, és pályaudvari rendszer épülhessen helyette, ideértve a vasúti alagutat.
Ezt indokolja, hogy lényegében a budapesti vasúti hálózaton nem lehet több vonatot közlekedtetni, pedig volna rá igény. Óránként mindössze 42 vonat fogadására képes a hálózat, holott ennek több mint a duplájára lenne szükség, a cél 93 vonat indítása. A Nyugatiban évente mintegy 18 millió utas fordul meg, ez a szám szintén megduplázódna.
A Nyugati pályaudvar felújítása a csarnok modernizálásával indult, ez a fázis lényegében befejeződött, de most ennél nagyobb munka következik, így például az analóg biztosítóberendezés cseréje, amelynek elavultsága a késések fő oka. Eközben Magyarország többi részén már teljesen digitalizált a vonatvezérlés – magyarázta Vitézy Dávid.
A tervek között kiemelte azt is, hogy óránként legalább négy vonatnak kell indulnia minden elővárosi vonalról Budapest felé, ezekkel legalább három metróvonalat elérhetővé kell tenni, mindezt egyazon jeggyel vagy bérlettel a teljes központi régióban. – Ehhez kell elmozdulni az átmenő vasúti rendszer felé, amihez szükséges a vasúti alagút megépítése a Nyugati és a Déli pályaudvar között, ennek előfeltétele a Nyugati kétszintessé alakítása. Ilyen rendszerek kialakítása Európa számos nagyvárosában és fővárosában folyamatban van – hangsúlyozta a BFK vezérigazgatója.
Százéves terv válik valóra
Ismertette azt is, hogy a vasúti alagút terve több mint százéves, a legutolsó tervrajz az 1930-as évekből származik. A mostani tervrajz igencsak hasonlít rá, de természetesen mérnöki szempontból teljesen más, XXI. századi alapokon áll. Május végére készíti el a BFK a megvalósíthatósági tanulmányát a kormány megbízásából. A pályázók viszont már korábban megkapták ebből a pályaterveket, és erre alapozták a megoldásaikat.
Az alagút másik vége a Déli pályaudvarnál lesz, ahol szintén mélyépítési munkákra lesz szükség külön tervezéssel, és egy új mélyállomással a Széll Kálmán téren. A Duna alatt elhaladva a pesti oldalon a Nyugatit a föld alatt érintve a Dózsa György útnál bukkanna felszínre a vágány. Ez utóbbi szakaszt, a Nyugati pályaudvar és a Dózsa György út közöttit érinti a pályázat. Az innen kifelé vezető két vonal, a Rákospalota-Újpestig és a Kőbánya-Kispestig vezető modernizálása is elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony legyen a Nyugati fejlesztése, ezekre a következő hónapokban írja ki a tendert a BFK.
Budapest főépítésze, Erő Zoltán, a bírálóbizottság tagja arról beszélt, hogy a fejlesztés gyökeresen megváltoztatja Budapest működését. A meglévő történelmi városban és infrastruktúrában kell megvalósítani a beruházást, a zsűri nagyon érdekes szerkezeti és építészeti megközelítések közül válogathatott.
Borítókép: A Nyugati pályaudvar környékének zöld látványterve (Forrás: Grimshaw Architects/BFK)
