Romániának alternatív energiaforrásokra van szüksége, hiszen nem tudni, meddig húzódik el az orosz–ukrán konfliktus okozta energiakrízis. A volt kormányfő, a szenátus elnöke, Florin Citu fogalmazott így, miután egyeztetett a hőenergia-termelő vállalatok vezetőivel. A szénbányászat részleges újraindítása mellett – ehhez 600 személyt kellene újraalkalmazni a szénbányászatban – felmerült a szénimportálás lehetősége is. Citu szerint be kellene indítani a verespataki aranykitermelést is. „Vannak ott Románia javára felhasználható altalajkincseink, meg kellene vizsgálnunk, milyen feltételek mellett kezdhetnénk meg a kitermelésüket” – mondta a korábbi miniszterelnök.
A hivatalban lévő kormányfő, Nicolae Ciuca is megfogalmazta a maga üzenetét: a kormánynak most arra kell összpontosítania, mit tehet rövid távon az energiaválság kezelése érdekében. Mindezt azt követően mondta, hogy Virgil Popescu energiaügyi miniszterrel és Razvan Nicolescuval, az Európai Technológiai és Innovációs Intézet igazgatótanácsának tagjával együtt a kis méretű, 20 MWh kapacitású moduláris atomreaktorokat fejlesztő amerikai vállalat, a Last Energy képviselőivel tárgyalt.
A legutóbbi kormányülésen Ciuca bejelentette, esély van rá, hogy az intézettel együttműködve az amerikai vállalat két éven belül üzembe helyezze az első reaktort, az eredményektől függően pedig idővel képes lesz áttérni nagyobb termelésre is.
A cél Románia energiafüggetlenségének elérése, mondta a kormányfő, addig is azonban a rövid távú intézkedésekre kell összpontosítani. Ciuca arról tájékoztatott, hogy az Oltenia Energetikai Komplexumnál (CEO) viszonylag rövid időn belül lehetőség nyílik újabb turbina üzembe helyezésére, ami 300 MWh-val növelné az ország áramtermelését. A Marosvásárhely közeli Radnóton lévő hőerőműnél elkezdett beruházások befejezésével 2022 végére további 210 MWh-val nőne a termelt árammennyiség.
Az Olténia Energetikai Komplexum, amelyre az energetikai mentőöv szerepét osztották, amúgy a csőd szélén áll. A 2020-as esztendőben bevételei egymilliárd lejjel csökkentek, vesztesége 939 millió lej (187,8 millió euró) volt.
A 12 ezer embert foglalkoztató vállalat helyzete még súlyosabb lenne, ha tavaly áprilisban nem kapott volna egy 241 millió eurós kölcsönt a pénzügyminisztériumtól, amit szén-dioxid-kibocsátási bizonylatok vásárlására költött. A kormány segítsége nélkül a vállalatnak akár egymilliárd euró értékű bírságot kellett volna fizetnie, ami végképp betette volna az ajtót az állami tulajdonú cégnél.
A CEO jövője ezzel együtt változatlanul kérdéses, pedig a cégre fontos szerep hárulna Románia energetikai átállása során. Az Európai Bizottságnak tett vállalása értelmében ugyanis Románia 2032-re teljesen lemond a szénalapú energia felhasználásáról, ami meglehetősen merész vállalás, a határidő szorosabb a Lengyelország vagy Németország által vállaltnál is.
A cél teljesíthetőségéhez a CEO-nak jelenlegi termelési kapacitásait más, kevésbé környezetkárosító forrásokkal kellene helyettesíteni.
„Nem beszélhetünk a szén kivezetéséről, amíg nem fejeztük be az eltervezett gázprojekteket. A jelenlegi körülmények fantasztikusak, korábban soha nem állt a rendelkezésünkre ennyi pénz” – nyilatkozta nem egészen egy évvel ezelőtt Lacrimioara Diaconu-Pintea, a CEO igazgatótanácsának a tagja. A tervekben az szerepelt, hogy a CEO két, összesen 1300 MW kapacitású gázerőművet épít, valamint egy 700 MW kapacitású napelemparkot. A vállalat ehhez szükséges átszervezése 3,5 milliárd euróba kerülne, aminek egy részét az Európai Bizottság, illetve a kormány állná, körülbelül 1,5 milliárdot pedig a vállalatnak kellene előteremtenie. Úgy tűnik azonban, hogy a szomszédban dúló háború bármilyen határidőt képes átírni.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)
