Minden esélyük megvan az orosz–ukrán háború elől menekülőknek arra, hogy viszonylag gyorsan álláshoz jussanak Magyarországon. Számos ágazatban újra megjelent a munkaerőhiány a világjárvány miatt elrendelt korlátozások feloldását követően, a gazdaság gyors újraindulásának hatására. A munkaerőhiány a járvány alatt sem tűnt el, de jóval kevesebb lehetőség közül válogathattak a munkavállalók.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy
azok az ukrán vagy ukrán–magyar kettős állampolgárok, akik a harcok következtében elmenekültek Ukrajnából, és hosszabb távon is Magyarországon maradnának, hamar találnak munkát. A legkönnyebben azok találhatnak gyorsan állást, akik tudnak magyarul, de jók az esélyei azoknak is, akik magyarul ugyan nem beszélnek, de angolul igen.
A szakértő azt javasolja, hogy azok az ideérkezők, akik csak ukránul tudnak, csoportosan keressenek munkát, és elsősorban olyan álláshelyet pályázzanak meg, ahol a foglalkoztató vállal ukrán tolmácsolást, illetve segíti a nyelvtanulást.
A kormány napokban megjelent rendelete szerint a menekültek munkához jutását az állam is támogatja. Azok a foglalkoztatók, akik az Ukrajnából február 24-e után érkezőket foglalkoztatják, hatvanezer forint támogatásban részesülnek havonta, legfeljebb egy éven keresztül. További 12 ezer forint jár minden gyermek után, ha a foglalkoztatott gyermeket nevel. A támogatás feltétele, hogy a munkáltató gondoskodjon a munkába járás körülményeinek megszervezéséről, a foglalkoztatott és gyermeke elszállásolásáról.
Közel nyolcvanezer álláshely maradt betöltetlen 2021 utolsó negyedévében, éves átlagban tavaly 75 ezer pozícióra nem tudtak felvenni alkalmazottat a foglalkoztatók – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Ebből a
- költségvetési szférában 22 900,
- míg a versenyszférában 54 ezer pozíció maradt betöltetlen.
A nemzetgazdaság egészét nézve az összes munkahely 2,4 százalékára nem sikerült alkalmazottat felvenniük a foglalkoztatóknak. Ez az arány pedig már meghaladja a járvány előtti, 2019-es év azonos időszakát, amikor az álláshelyek 2,3 százaléka volt betöltetlen. Tavaly év végén a költségvetési intézményekben a megüresedett álláshelyek aránya 3,6 százalék volt, a versenyszférában 2,3 százalék.
A mintegy nyolcvanezer betöltésre váró pozíció mindössze negyedéhez elvárás a felsőfokú végzettség, ugyanekkora az aránya azoknak a munkaköröknek, ahova nem szükséges végzettség. A koronavírus-válság előtti évekhez hasonlóan a gépkezelői és összeszerelő munkakörökben. az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben a legnagyobb az új munkaerő iránti igény.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
