Február 24-én alig akarta elhinni a világ, amire hetek óta figyelmeztettek vezető politikusok: Oroszország katonai erővel megtámadta Ukrajnát. Az első napokban nem volt igazán nagy pánikreakció a piacokon, talán mert abban bíztak a befektetők, hogy néhány napnál nem tart tovább a háború. Az első hétvégén azonban páratlanul szigorú szankciókat léptettek életbe Oroszország ellen, ami egyrészt jelezte, hogy a helyzet sokkol komolyabb, aminek viszont döntő hatása lett:
az orosz befektetési eszközök eladhatatlansága miatt a befektetési alapok egy része kénytelen volt más eszközeiből eladni, mégpedig gyorsan és nagy tételben.
Ez a hatás erős, napokig tartó zuhanást okozott főleg az európai piacokon, ami térségünket sem kímélte, azonban amikor ezek a kényszerű eladások abbamaradtak, az alapok pénzhez jutottak, az árak gyorsan emelkedni kezdtek. A piacok alkalmazkodtak a helyzethez, amit az elhúzódó szankciók jelentenek, és kialakult egyfajta egyensúly a február közepi szinteknél alacsonyabban, de jóval a háborús mélypontok fölött. Ennek egyik legjobb példája a talán legfontosabb európai index, a német DAX, amely a háború előtt 15 500 pont körül mozgott, majd március elejéig 12 500 pontra zuhant, azonban mostanra 14 500 pontra emelkedett, vagyis ledolgozta a veszteség kétharmadát. A párizsi CAC–40 lényegében ugyanilyen utat járt be,
a térségünkben legnagyobb lengyel WIG-index ennél is nagyobb hányadát dolgozta le a visszaesésnek.
A hazai BUX helyzete speciálisnak mondható, miután az index közel 90 százalékáért három részvény felelős, ráadásul közülük az OTP a legnagyobb, és pont ez a tőzsdei cég az, amit komolyan érint a háború, miután mind Oroszországban, mind Ukrajnában van leánybankja. Jóllehet ezek súlya a teljes bankcsoporton belül nem olyan nagy, az árfolyamba érthetően beépül, hogy akár hosszú ideig nem tudnak nyereségesen működni ezek a bankok, sőt kedvezőtlen esetben tőkepótlásra szorulnak, az orosz leányt pedig akár államosíthatják is. A háború előtt 17 500 forintot érő bankrészvény tízezer forint alá zuhant a mélyponton, és onnan közel 13 ezer forintig kapaszkodott vissza, vagyis a veszteség kevesebb mint felét sikerült ledolgozni. Ennek köszönhetően az 52-ről 38 ezer pontra eső BUX veszteségének közel felét tudta visszanyerni.
Az amerikai piacokon bonyolultabb a helyzet, mivel ott nem a háború hatása az elsődleges, hanem a korábbi eszközvásárlási program kivezetése, amivel elzárták a havi 120 milliárd dolláros pénzcsapot. Ennek köszönhetően, noha a főbb indexek a háború előtti szinten vannak, év eleji értékükhöz képest érdemi esést mutatnak.
Borítókép: Kereskedés a frankfurti tőzsdén (Photo: Arne Dedert/DPA)
