A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a feszesség és foglalkoztatottság új csúcson: az aktivitási ráta rekordközeli szintje alapján
egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, miközben a gazdaság munkahelyteremtési képessége továbbra is erős,
a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is magas kereslet mutatkozik a munkaerő iránt – értékelte a pénteken megjelent februári foglalkoztatottsági adatokat a Takarékbank vezető elemzője.
Horváth András ismertette: egy év alatt a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon 107 ezer új munkahely jött létre, miközben a közfoglalkoztatottak létszáma 15 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 9 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest.
Így december–február átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4,675 millió fő volt hazánkban, akiknek a 66,1 százaléka a 15–74 éves népesség közül került ki, szemben az egy évvel korábban mért 64,6 százalékos aránnyal.
Februárban
a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt, szemben az előző havi 4,2 százalékkal és az előző év azonos hónapjában mért 4,5 százalékos szinttel.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az álláskeresők száma 2021 februárjához képest idén a második hónapban 16,6 százalékkal csökkent, míg a megelőző hónaphoz viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt.
Februárban a munkaadók összesen 55,2 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 108,9 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 86,8 ezer maradt betöltetlen az előző havi 53,6 ezer után. A 2021-es év utolsó negyedévében a mezőgazdaságban a téli szezonalitásnak megfelelően 14 ezerrel, az építőiparban pedig kétezer fővel csökkent a foglalkoztatás, miközben a feldolgozóiparban 10 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén 59 ezerrel, a közszolgáltatások területén pedig 11 ezerrel nőtt a létszám – összegezte az elemző.
A Takarékbank várakozásai szerint
idén 3,2 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta, de az ukrajnai háború magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásait egyelőre nem lehet konkrétan számszerűsíteni.
– Így további durva eszkaláció esetén érdemi negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára a konfliktus, de a menekültek egy része átmenetileg akár hozzá is járulhat is a szűkős hazai munkaerő-kínálat bővítéséhez – jegyezte meg Horváth András, aki szerint az egyre élesebb munkaerő-hiányos helyzet igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja.
Ehhez hozzáadódnak az elszabaduló energia- és alapanyagárak, viszont az elemző szerint az indokoltan elindított kamatemelési ciklus várhatóan nem fog problémát okozni a munkaerőpiaci dinamikában.
A teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége – ismét – a végéhez közelít,
így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából – közölte.
A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelymegőrzéshez
és ahhoz, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci válság jelentősen kisebb amplitúdójú volt, mint az egy évtizeddel korábbi.
(Borítókép: Egy dolgozó autószélvédőt visz a japán tulajdonú AGC Glass Hungary tatabányai üzemében. Fotó: MTI Krizsán Csaba)
