A laboratóriumi hús hamarosan Európa új élelmiszere lehet

Egyelőre prémiumtermékként, de már az elkövetkező években megjelenhet a kínálatban a laboratóriumban előállított hús. Már az idén kérhetik a sejtszaporítással előállított első húsféle elismerését új élelmiszerként az Európai Unióban. Az eljárás ugyan hosszadalmas, de az eredmény borítékolható, mivel az állat leölése nélkül, táptalajon termesztett hús tulajdonságaiban megegyezik a hagyományos húsfélékkel. Az alternatív fehérjepiac ugyanakkor már nem gazdálkodók százmillióinak megélhetését adná, hanem a leggazdagabb befektetők élelmiszer feletti befolyását és profitját gyarapítaná, miközben a fenntarthatóbb előállítás is inkább marketingfogás.

A világ legnagyobb élelmiszeripari szereplőin és a legvagyonosabb magánszemélyein kívül a legbefolyásosabb államok – Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Európai Unió, Kína – kormányai is megjelentek az alternatív húspiac finanszírozói között. 

A befektetői aktivitást jól jelzi, hogy a laboratóriumi hús fejlesztési támogatása csak 2021-ben 1,38 milliárd dollár, mintegy 346 milliárd forint volt. Az összeg a 2016 és 2020 közötti 1,93 milliárd dollár összbefektetés 71 százalékának felel meg, öt év alatt a laborhúspiac így 336 százalékkal nőtt. A befektetők száma is nagyot ugrott, 2020-hoz képest 62 százalékkal nőtt az üzletben érdekelt befektetők száma 2021-re.

Az alternatívák kutatásának célja, hogy fillérekből elő lehessen állítani klímabarát, fenntartható, az állatok meggyilkolása nélkül olyan húsokat, amelyek nem térnek el a hagyományos termékektől. A két kutatási irány a növényi alapanyagokból készült, az eredetivel szinte megegyező húspótlás, valamint a laboratóriumi hús.

Az IPES-Food, vagyis a fenntartható élelmiszerekkel foglalkozó nemzetközi szervezet ugyanakkor arra figyelmeztet, ezeknek az alternatíváknak a környezetre és a társadalomra gyakorolt kedvező hatásait túlzóan mutatják be, és a marketingkampányokat maguk a gyártók finanszírozzák.

A laboratóriumi hús előállítása például rendkívüli energiaigényű, a sejtszaporodást lehetővé tévő táptalaj pedig marha- és egyéb állatok embriójából, véréből készül. 

A hagyományos állattartás-ellenes mozgalmak és az alternatív piaci tőke világszerte több száz millió állattartó tönkremenetelét okozná, miközben az általuk fenntartott húspiac tucatnyi dollármilliárdos kezébe kerülne.

Szingapúr az első és eddig az egyetlen ország, ahol 2020. decemberében engedélyt kapott, így új élelmiszerként értékesíthető a laboratóriumi hús.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)