Arról is szavazunk, tovább gyarapodhat-e a családi kassza

Harminc éve nem tapasztalt mértékben javult a magyar emberek anyagi helyzete, és érdemben nőtt az életszínvonal, miközben visszaszorult a szegénység. Megvalósult az egymillió új munkahely, és a gyarapodás a válság alatt sem torpant meg – mutatta be a Magyar Nemzet cikksorozatában Szalai Piroska az elmúlt tizenkét év legfontosabb eredményeit. A számok nem hazudnak, a nemzetközi adatok mind Magyarország kimagasló felzárkózását mutatják. A válságidőszaknak koránt sincs vége, éppen ezért sorsdöntő, hogy ­folytatódhat-e a családokat, a munkavállalást és a gyermekvállalást ösztönző gazdaságpolitika, vagy visszatérünk a 2010 előtti megszorítások korához.

04_valasztas_realpr

Az ország biztonsága és stabilitása, valamint a háborús konfliktus elkerülése mellett a családok anyagi biztonsága szempontjából is sorsdöntő lesz a vasárnapi országgyűlési választás eredménye. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a Magyar Nemzet cikksorozatában részletesen bemutatta, hogy az elmúlt tizenkét évben a kormány intézkedéseinek köszönhetően ­érzékelhetően nőtt az életszínvonal és visszaszorult a szegénység. 

Szalai Piroska: A hazai és nemzetközi adatok alátámasztják, a polgári kormány valóban a magyar emberek érdekekeit képviseli Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

A számok nem hazudnak: a baloldali kormányzás megszorításai 2010-re a nemcsak az országot juttatták csődközeli helyzetbe, de a szegénység, a megélhetéssel kapcsolatos félelmek és nehézségek korábban nem tapasztalt méreteket öltöttek.

Az elmúlt időszakban kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a Márki-Zay Péter kormányfőjelölt neve alatt egyesülő baloldal továbbra is Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egykori miniszterelnökök irányítása alatt áll. Így egy baloldali választási győzelem esetén ismét a külföldi politikai és gazdasági érdekek kiszolgálása lenne a politika legfőbb célja, amelyet a magyar emberek fizetnének meg a kilátásba helyezett megszorításokkal.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő szakmai elemzéseiből kiderül: a jobboldali kormány gazdaságpolitikája valóban a magyar emberek és a családok érdekeit helyezi előtérbe, amit mind a hazai, mind a nemzetközi adatok alátámasztanak. Korábban nem tapasztalt mértékben nőtt a foglalkoztatottság, az áraknál jobban nőttek a keresetek, emelkedett az életszínvonal, pénzükből a mostani globális áremelkedések ellenére is jóval többet tudnak költeni, mint 2010-ben.

Egymillió új munkahely

Szalai Piroska az elmúlt tizenkét évet összegző elemzéseiben kiemelte: a Fidesz–KDNP-kormány beváltotta ígéretét, 2010-hez képest csaknem egymillió új munkahely jött létre. Ezek a munkahelyek az elsődleges munkaerőpiacon létesültek, leginkább a vállalati szférában.

– A 2010-es foglalkoztatáspolitikai fordulat hatására Európa második legnagyobb munkaerőpiaci javulását produkáltuk Málta után. A járvány csupán egyetlen negyedévben csökkentette a foglalkoztatást. Aki mást mond, nem a valóságról beszél – emelte ki a szakértő. 

A világjárvány megjelenésének évében ugyanakkor már a harmadik negyedévtől visszapattantunk a megelőző, 2019-es csúcsévünk azonos időszakának szintjére a foglalkoztatásban. Szalai Piroska szerint ilyen gyors regenerálódást mindössze három uniós tagállam tudott végrehajtani, rajtunk kívül csak Lengyelország és Málta. 

A kormány járványkezelése eredményes volt, szemben a Gyurcsány-kormány kudarcos válságkezelésével 

a hazánkban már a világválságot megelőzően – 2006-tól – dübörgő pénzügyi krízis idején.

Egy évtizede javulnak az életkörülmények

A szakértő az egyik legfontosabb eredménynek nevezte, hogy a reálkeresetek egy évtizede folyamatosan nőnek. Ráadásul gyorsabb ütemben, mint az elmúlt hatvan évben bármikor.

– Az életszínvonal emelkedését jelzi, hogy 2010-től kétharmadával nőtt az egy főre jutó nettó kereset reálértéke, vagyis ennyivel ér többet ma a pénzünk. Ha a családi és más kedvezményeket is figyelembe vesszük, a nettó kereset reálértéke a háromnegyedével nőtt. Ilyen dinamikus és ilyen mértékű javulást soha korábban nem tapasztaltunk hazánkban 

– mutatott rá a közösségi oldalán is olvasható összegzésében Szalai Piroska. Emlékeztetett: a korábbi, leghosszabb ideig tartó keresetnövekedés 1960–1978 között volt, akkor 18 év alatt csaknem hatvan százalékkal emelkedett a reálkereset. Erre az időszakra szoktak sokan nosztalgiával emlékezni, hiszen ez az időszak foglalta magában a lakosság kiszámítható anyagi javulását, amit sokszor gulyáskommunizmusként szokás emlegetni. 

Összehasonlításul: az elmúlt évtizedben még ennél az időszaknál is dinamikusabb keresetfelzárkózást láthattunk, amely vásárlóerőben is érdemi növekedést hozott. Ez tehát azt jelenti, hogy 2010-hez képest jelentősen nőtt az életszínvonal.

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy az 1978 és 2010 közötti több mint harminc év kétharmada visszaesést hozott, vagyis ezekben az évtizedekben csökkent a keresetek reálértéke. Ebben az időszakban újabb jelentős anyagi felzárkózást egyedül az első Fidesz-kormány ért el 1998 és 2002 között. Szalai Piroska szerint fontos és jövőbemutató, hogy minden előzetes várakozással szemben a járvány idején sem tört meg Magyarországon a reálkereset emelkedése.

A januári kereseti adatok további 5,4 százalékos reálkereset-emelkedést mutatnak az elmúlt évekhez képest szokatlanul magas infláció ellenére is. Ehhez a jelentős béremelkedéshez a minimálbérek Európában példátlan mértékű, mintegy húszszázalékos idei növelése és a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentessége érdemben hozzájárult. Szalai Piroska emlékeztetett, 

a baloldali kormányzás idején a reálbérek folyamatosan csökkentek, vagyis az életszínvonal visszaesett. A 2010 előtti adórendszer büntette a béremeléseket a magasabb, 36 százalékos adókulcs miatt, amellyel a baloldali kormány nemcsak a magas keresetűeket sarcolta meg. Ennek súlyos ára volt: a szegénység korábban nem tapasztalt méreteket öltött, sok nőnek pedig le kellett mondania a gyermekvállalásról, ha meg akarta tartani a munkahelyét.

– Ma már a családokat támogató adórendszer és a gyermekvállalást ösztönző kormányzati intézkedéseknek köszönhetően szó sincs arról, hogy választani kellene a családalapítás és a munkahely, vagyis a jövedelem megtartása között – nyomatékosította a szakértő. Emlékeztetett: a baloldal politikusainak és Márki-Zay Péternek az elmúlt hónapokban tett nyilatkozataiból többször is kiderült, megszüntetnék a családi adókedvezményeket, a 2010 előtti adórendszerhez térnének vissza, amely visszavetette az életszínvonalat és gátat szabott a gyermekvállalásnak. 

Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy a baloldal az adójóváírást vezetné be ismét, amely összeférhetetlen a családokat támogató adórendszerrel.

Megélhetés vagy megszorítás

– A baloldali kormányzás nem volt képes kezelni a 2008-as globális gazdasági válságot, sőt ahogy említettem, hazánk legfontosabb mutatói már a korábbi években leszakadtak, 2008 előtt lettünk sereghajtók a V4-országokhoz viszonyítva – emlékeztetett Szalai Piroska. A polgári kormány eddig bizonyítottan képes volt kezelni a globális nehézségek hazai hatásait.