A világjárvány megjelenésének évében ugyanakkor már a harmadik negyedévtől visszapattantunk a megelőző, 2019-es csúcsévünk azonos időszakának szintjére a foglalkoztatásban. Szalai Piroska szerint ilyen gyors regenerálódást mindössze három uniós tagállam tudott végrehajtani, rajtunk kívül csak Lengyelország és Málta.
A kormány járványkezelése eredményes volt, szemben a Gyurcsány-kormány kudarcos válságkezelésével
a hazánkban már a világválságot megelőzően – 2006-tól – dübörgő pénzügyi krízis idején.
Egy évtizede javulnak az életkörülmények
A szakértő az egyik legfontosabb eredménynek nevezte, hogy a reálkeresetek egy évtizede folyamatosan nőnek. Ráadásul gyorsabb ütemben, mint az elmúlt hatvan évben bármikor.
– Az életszínvonal emelkedését jelzi, hogy 2010-től kétharmadával nőtt az egy főre jutó nettó kereset reálértéke, vagyis ennyivel ér többet ma a pénzünk. Ha a családi és más kedvezményeket is figyelembe vesszük, a nettó kereset reálértéke a háromnegyedével nőtt. Ilyen dinamikus és ilyen mértékű javulást soha korábban nem tapasztaltunk hazánkban
– mutatott rá a közösségi oldalán is olvasható összegzésében Szalai Piroska. Emlékeztetett: a korábbi, leghosszabb ideig tartó keresetnövekedés 1960–1978 között volt, akkor 18 év alatt csaknem hatvan százalékkal emelkedett a reálkereset. Erre az időszakra szoktak sokan nosztalgiával emlékezni, hiszen ez az időszak foglalta magában a lakosság kiszámítható anyagi javulását, amit sokszor gulyáskommunizmusként szokás emlegetni.
Összehasonlításul: az elmúlt évtizedben még ennél az időszaknál is dinamikusabb keresetfelzárkózást láthattunk, amely vásárlóerőben is érdemi növekedést hozott. Ez tehát azt jelenti, hogy 2010-hez képest jelentősen nőtt az életszínvonal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!