Az országok többségében húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, valamint mindenszentek napján sem kell dolgozni, ugyanakkor a nagypéntek már kevesebb helyen szünnap. Egyetlen, nem a keresztény hagyományokhoz köthető munkaszüneti nap van: május elseje, a munka ünnepe, amely szinte minden tagállamban szünet.
A keresztény kultúrához kapcsolódó ünnepek közül idehaza nem, de több európai országban is munkaszünet
- január 6-a, vízkereszt,
- Jézus mennybemenetele,
- augusztus 15-e, Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony ünnepe),
- valamint december 8-a, Mária szeplőtelen fogantatása.
Magyarországon sem kell dolgozni mindenszentekkor, vagyis november elsején és pünkösdhétfőn sem.
A keresztény ünnepek mellett minden országban munkaszünet a nemzeti ünnep, amely az adott állam történelmének jelentős napja. Idehaza ilyen az 1848-as forradalom évfordulója, március 15-e és az 1956-os forradalom évfordulója, október 23-a, amelyek a rendszerváltás óta munkaszüneti napok. Az államalapítás ünnepe is munkaszünet, augusztus 20-a. Pünkösdhétfő 1993 óta, mindenszentek 2000 óta munkaszünet hazánkban.
Magyarországon munkaszüneti nap
- január 1., újév napja
- március 15., az 1848-as forradalom kezdetének évfordulója,
- nagypéntek,
- húsvéthétfő,
- május 1., a munka ünnepe,
- pünkösdhétfő,
- augusztus 20., az államalapítás ünnepe,
- október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja,
- november 1., mindenszentek,
- és december 25–26., karácsony.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!