Évente két hét pihenést jelentenek a munkaszüneti napok

Mindössze egy nappal marad el Magyarországon a munkaszüneti napok száma az Európai Unió átlagától, utoljára 2017-ben bővült a nagypéntekkel, szenteste napja ugyanakkor hivatalosan munkanap maradt. A magyar munkavállalók évi tizenegy szünnapon pihenhetnek.

Fotó: Sóki Tamás Forrás: MTI

Lettország munkavállalói élvezhetik az Európai Unió országai közül a legtöbb munkaszünetet, évente tizenhét napot. Ezzel szemben Luxemburgban a hétvégéket és az éves szabadságot leszámítva mindössze hat állami munkaszüneti nap szolgálja a munkavállalók pihenését.

Nagypénteken is pihenhetnek a munkavállalók, 2017 óta munkaszüneti nap Fotó: Éberling András

Magyarországon 2017-ben döntött az Országgyűlés arról, hogy nagypéntek is munkaszüneti nap legyen, ezzel a munkahelyen kívül töltött napok száma tizenegyre nőtt. A legtöbb munkavállalónak a húsvéti, négynapos hétvége jelenti a leghosszabb, egybefüggő pihenést az évben. 

A tizenegy munkaszüneti nappal hazánk az európai középmezőnyben foglal helyet, ugyanennyi állami ünnepnapon nem kell dolgozniuk a dánoknak, a franciáknak és az olaszoknak. 

Az uniós átlag tizenkét nap, a tagországok többségében ugyanakkor egy-két nappal több országos szünnapot jegyeznek. Mind a huszonhét európai uniós országban munkaszünet újév napja, emellett Luxemburg kivételével karácsony első napja. December 26-a ugyanakkor már több országban munkanap, pél­dául Portugáliában, Máltán, Spanyolországban és Franciaországban is. A hazai tévhittel ellentétben december 24-e mindössze nyolc tagállamban munkaszüneti nap.

Az országok többségében húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, valamint mindenszentek napján sem kell dolgozni, ugyanakkor a nagypéntek már kevesebb helyen szünnap. Egyetlen, nem a keresztény hagyományokhoz köthető munkaszüneti nap van: május elseje, a munka ünnepe, amely szinte minden tagállamban szünet. 

A keresztény kultúrához kapcsolódó ünnepek közül idehaza nem, de több európai országban is munkaszünet 

• január 6-a, vízkereszt,
• Jézus mennybemenetele,
• augusztus 15-e, Mária menny­bemenetele (Nagyboldogasszony ünnepe),
• valamint december 8-a, Mária szeplőtelen fogantatása.

Magyarországon sem kell dolgozni mindenszentekkor, vagyis november elsején és pünkösdhétfőn sem.

Munkaszüneti napok az Európai Unió országaiban Grafika: Európa Pont

A keresztény ünnepek mellett minden országban munkaszünet a nemzeti ünnep, amely az adott állam történelmének jelentős napja. Idehaza ilyen az 1848-as forradalom évfordulója, már­cius 15-e és az 1956-os forradalom évfordulója, október 23-a, amelyek a rendszerváltás óta munkaszüneti napok. Az államalapítás ünnepe is munkaszünet, augusztus 20-a. Pünkösdhétfő 1993 óta, mindenszentek 2000 óta munkaszünet hazánkban.

Magyarországon munkaszüneti nap

• január 1., újév napja
• március 15., az 1848-as forradalom kezdetének évfordulója,
• nagypéntek,
• húsvéthétfő,
• május 1., a munka ünnepe,
• pünkösdhétfő,
• augusztus 20., az államalapítás ünnepe,
• október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja,
• november 1., mindenszentek,
• és december 25–26., karácsony.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Sóki Tamás)