Fellendült az egészségügy digitalizációja a járvány nyomán

Az idén a gyógyszeripar kutatási kiadásai 180–195 milliárd dollár között alakulnak, és ennek nagy részéért az informatikai cégek jelentkeznek.

CHINA-HEALTH-VIRUS Fotó: STR

A digitális egészségügy terén beszélhetünk a távegészségügy mellett a hordható eszközökről és a mobil egészségügyi szolgáltatásokról is. A diagnosztikában a digitális megoldásokat a hagyományos módszerekkel integrálták: a mesterséges intelligenciával (MI) működő diagnosztikai algoritmusok képalkotáson és klinikai adatokon alapulnak. A távfelügyelet területén szintén hatékonynak bizonyultak a digitális alkalmazások.

Megugranak a kutatás-fejlesztési kiadások

A pandémia legnehezebb időszakában úgy számoltak, hogy az események nyomán az addigi négyszeresére nőhetnek a mesterséges intelligenciára fordított kutatás-fejlesztési kiadások az egészségügyben és a gyógyszeriparban. Ez annyit tesz, hogy a 2019-es 463 millió dollárról több mint kétmilliárd dollárra növekedhet 2025-ig az ilyen irányú befektetések összege az ABI Research kutatása szerint. Az is megbecsülhető már, hogy az idén a gyógyszeripar globális kutatási és fejlesztési kiadásai 180–195 milliárd dollár között alakulnak, és ennek feltehetően minél nagyobb részéért jelentkeznek majd az informatikai megoldások szállítói.

Több IT-vállalat, amely nem feltétlenül kötődik az egészségügyhöz, ugrott a lehetőségre:

az Alibaba, a YITU, a Graphen és a Google DeepMind is olyan MI-eszközök fejlesztésébe kezdett, amelyek a fertőzés észlelésében, a betegség diagnosztizálásában, a járvány terjedésének a követésében, a jövőbeni előfordulásának a prognosztizálásában is segítenek.

A koronavírus-járvány egyik hatása, hogy jobban ösztönzi a digitális egészségügyi technológiák elterjedését. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Nagy reményeket fűztek a vírus elleni gyógyszer kifejlesztéshez is, ennek terén szintén bevetették az MI-t, hogy a ribonukleinsav (RNS) szekvenciáját elemezzék vele. Ez azonban nem járt sikerrel, még most sem rendelkezik az emberiség a koronavírust elpusztító, általánosan alkalmazható gyógyszerrel – marad a védőoltás. Annyiban viszont sikerült előrelépni, hogy várhatóan a jövőben könnyebben meg lehet majd jósolni egy-egy új világjárvány kitörését az újonnan fejlesztett algoritmusok segítségével.

A páciensek is nyitottak az új megoldásokra

Várhatóan tovább növekszik a digitális egészségügy népszerűsége, hiszen általánosan javítható általa az egészségügyhöz való hozzáférés és az ellátás minősége úgy, hogy közben csökkenthetők a költségek. Emellett egyre egyedibb, személyre szabottabb ellátást biztosítanak.

Ugyanakkor a szabályozással és az adatvédelemmel, etikai kérdésekkel kapcsolatos fenntartások gátolhatják a terjedését, csakúgy mint a technológiai és a kompetenciabeli feltételek: nemcsak videóhívásra alkalmas eszközzel kell rendelkeznie a betegnek, hanem azt használnia is tudni kell, és ez az idősebb korosztályban, különösen a gondozóra utaltak körében sok pácienst kizárhat az új megoldások használatából.

Ezzel együtt biztató, hogy sokan az idősebbek közül is lelkesen használják az egészségügyi kütyüket. A Data Bridge piackutató 2020 végi felmérése szerint az okos- vagy fitneszórák, szenzoros mérőkkel ellátott ruhák forgalma 2020-ban elérhette az 5,5 milliárd dollárt, de 2027-ben meghaladhatja a 21 milliárd dollárt, ami átlagosan évente 21,5 százalékos bővülést jelent. Ennek meghatározó oka az, hogy a hordható eszközök egyre több egészségügyi adatot mérnek egyre pontosabban. Ma már alapfunkció a pulzus- és a stressz-szint-, valamint a véroxigénszint-mérés, de egyes prémiumkategóriás eszközök a vérnyomást és az EKG-t is mérik.

A magyar szépkorúak, a 65–85 éves korosztály is nyitott az ilyesféle megoldásokra, legalábbis a Telekom és a Szocio-Gráf intézet felmérésében minden nyolcadik megkérdezett nyilatkozott így. A folyamatosan mért egészségügyi adatokat a legtöbben (86 százalék) rendszeresen, alkalmilag vagy a problémák észlelésekor megosztják az orvosukkal, de telefonon vagy személyesen, vagyis a digitalizációt ezen a téren már nem használják, nagyrészt megszokásból.

Borítókép: Kínában is újabb technológiai megoldásokat kerestek a járvány megfékezésére (Fotó: AFP)