Mint szinte minden terület, az egészségügy digitalizációja is folyamatos, ennek pedig külön lendületet adott a koronavírus-járvány. Mivel a 2019 végén felbukkant, majd 2020-ban az egész világot letaroló pandémia példátlan fennakadásokhoz vezetett a globális gazdaságban és az egészségügyben is, végső soron a digitális átalakulás iránti igényt ösztönözte – írja a News Medical online szaklap. A járvány egészségügyre gyakorolt hatásai közé sorolható, hogy nagymértékben megnehezítette az egészségügyi szolgáltatások teljesítését. Leginkább a távdiagnosztika, a távorvoslás és a páciensek távoli megfigyelése került előtérbe.
Fellendült az egészségügy digitalizációja a járvány nyomán
Az idén a gyógyszeripar kutatási kiadásai 180–195 milliárd dollár között alakulnak, és ennek nagy részéért az informatikai cégek jelentkeznek.

A digitális egészségügy terén beszélhetünk a távegészségügy mellett a hordható eszközökről és a mobil egészségügyi szolgáltatásokról is. A diagnosztikában a digitális megoldásokat a hagyományos módszerekkel integrálták: a mesterséges intelligenciával (MI) működő diagnosztikai algoritmusok képalkotáson és klinikai adatokon alapulnak. A távfelügyelet területén szintén hatékonynak bizonyultak a digitális alkalmazások.
Megugranak a kutatás-fejlesztési kiadások
A pandémia legnehezebb időszakában úgy számoltak, hogy az események nyomán az addigi négyszeresére nőhetnek a mesterséges intelligenciára fordított kutatás-fejlesztési kiadások az egészségügyben és a gyógyszeriparban. Ez annyit tesz, hogy a 2019-es 463 millió dollárról több mint kétmilliárd dollárra növekedhet 2025-ig az ilyen irányú befektetések összege az ABI Research kutatása szerint. Az is megbecsülhető már, hogy az idén a gyógyszeripar globális kutatási és fejlesztési kiadásai 180–195 milliárd dollár között alakulnak, és ennek feltehetően minél nagyobb részéért jelentkeznek majd az informatikai megoldások szállítói.
Több IT-vállalat, amely nem feltétlenül kötődik az egészségügyhöz, ugrott a lehetőségre:
az Alibaba, a YITU, a Graphen és a Google DeepMind is olyan MI-eszközök fejlesztésébe kezdett, amelyek a fertőzés észlelésében, a betegség diagnosztizálásában, a járvány terjedésének a követésében, a jövőbeni előfordulásának a prognosztizálásában is segítenek.

Nagy reményeket fűztek a vírus elleni gyógyszer kifejlesztéshez is, ennek terén szintén bevetették az MI-t, hogy a ribonukleinsav (RNS) szekvenciáját elemezzék vele. Ez azonban nem járt sikerrel, még most sem rendelkezik az emberiség a koronavírust elpusztító, általánosan alkalmazható gyógyszerrel – marad a védőoltás. Annyiban viszont sikerült előrelépni, hogy várhatóan a jövőben könnyebben meg lehet majd jósolni egy-egy új világjárvány kitörését az újonnan fejlesztett algoritmusok segítségével.
A páciensek is nyitottak az új megoldásokra
Várhatóan tovább növekszik a digitális egészségügy népszerűsége, hiszen általánosan javítható általa az egészségügyhöz való hozzáférés és az ellátás minősége úgy, hogy közben csökkenthetők a költségek. Emellett egyre egyedibb, személyre szabottabb ellátást biztosítanak.
Ugyanakkor a szabályozással és az adatvédelemmel, etikai kérdésekkel kapcsolatos fenntartások gátolhatják a terjedését, csakúgy mint a technológiai és a kompetenciabeli feltételek: nemcsak videóhívásra alkalmas eszközzel kell rendelkeznie a betegnek, hanem azt használnia is tudni kell, és ez az idősebb korosztályban, különösen a gondozóra utaltak körében sok pácienst kizárhat az új megoldások használatából.
Ezzel együtt biztató, hogy sokan az idősebbek közül is lelkesen használják az egészségügyi kütyüket. A Data Bridge piackutató 2020 végi felmérése szerint az okos- vagy fitneszórák, szenzoros mérőkkel ellátott ruhák forgalma 2020-ban elérhette az 5,5 milliárd dollárt, de 2027-ben meghaladhatja a 21 milliárd dollárt, ami átlagosan évente 21,5 százalékos bővülést jelent. Ennek meghatározó oka az, hogy a hordható eszközök egyre több egészségügyi adatot mérnek egyre pontosabban. Ma már alapfunkció a pulzus- és a stressz-szint-, valamint a véroxigénszint-mérés, de egyes prémiumkategóriás eszközök a vérnyomást és az EKG-t is mérik.
A magyar szépkorúak, a 65–85 éves korosztály is nyitott az ilyesféle megoldásokra, legalábbis a Telekom és a Szocio-Gráf intézet felmérésében minden nyolcadik megkérdezett nyilatkozott így. A folyamatosan mért egészségügyi adatokat a legtöbben (86 százalék) rendszeresen, alkalmilag vagy a problémák észlelésekor megosztják az orvosukkal, de telefonon vagy személyesen, vagyis a digitalizációt ezen a téren már nem használják, nagyrészt megszokásból.
Borítókép: Kínában is újabb technológiai megoldásokat kerestek a járvány megfékezésére (Fotó: AFP)
További Gazdaság híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Tizenhárommilliárd forint a kis- és közepes cégeknek energetikai kutatás-fejlesztésre
Újabb pályázat a Jedlik Ányos energetikai programban.

A kormány tovább harcol az áremelések ellen
Dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban.

Kiderült, hogy alakult az ipari termelés áprilisban
A kormány tovább dolgozik a magyar ipar fellendítésén.

Így költöttünk a boltokban áprilisban
A húsvéthatást leszámítva is jelentős a növekedés.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség

Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb

Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...

Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről

Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!

Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka

Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára

Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol

Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó

A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet

Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt

Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Tizenhárommilliárd forint a kis- és közepes cégeknek energetikai kutatás-fejlesztésre
Újabb pályázat a Jedlik Ányos energetikai programban.

A kormány tovább harcol az áremelések ellen
Dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban.

Kiderült, hogy alakult az ipari termelés áprilisban
A kormány tovább dolgozik a magyar ipar fellendítésén.

Így költöttünk a boltokban áprilisban
A húsvéthatást leszámítva is jelentős a növekedés.