Az orosz kőolajtermelés az amerikai és a szaúd-arábiai mellett a legnagyobb a világon, valamint Oroszországé a világ legnagyobb földgázkészlete is, bár a kitermelésben a második helyre szorult az Egyesült Államok mögé.
Kelet felé fordult az orosz olaj
Oroszországban a kőolaj kitermelése a tavalyi évben elérte a napi 10,5 millió hordót, ami a világpiacon elérhető teljes kínálat 14 százaléka. Ennek csaknem felét az ázsiai és az európai piacra exportálják, egyedül Kína és az európai országok vásárolnak ebből napi négymilliót. Az Oroszországból Európába érkező nyersolaj fontosságát jelzi, hogy ez a mennyiség adja az érkező kőolaj húsz százalékát, amelynek jelentős része érkezik a világ legnagyobb csővezetékrendszerén, az 5500 kilométer hosszú Barátság kőolajvezetéken – áll a Nemzetközi Energiaügynökség összefoglalójában.
Ebben felidézik, hogy az Európától való exportfüggőség csökkentése, valamint a kőolaj iránti növekvő ázsiai kereslet kihasználása miatt Oroszország 2012-ben elindította a 4740 kilométer hosszú Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezetéket (ESPO), amely közvetlenül az ázsiai piacokra, például Kínába és Japánba szállít kőolajat.
A világ legnagyobb gázexportőre
Hasonló a helyzet a földgáz terén is. Oroszország a kitermelésének mintegy harmadát szánja exportra, ezzel a világ vezető gázexportőre. Kiterjedt gázvezeték-hálózattal rendelkezik, a földgázexport a Fehéroroszországon és Ukrajnán áthaladó tranzitútvonalakon, valamint a közvetlenül Európába gázt szállító vezetékeken keresztül, így az Északi, a Kék és a Török Áramlat vezetékeken. Emlékezetes, hogy Oroszország tavaly fejezte be az Északi Áramlat 2 vezetéket, de a német kormány a mai napig nem hagyta jóvá a vezeték engedélyezését az orosz–ukrán háború miatt. Az Európába érkező orosz földgáz a tavalyi évben így is csaknem negyven százalékát tette ki az európai igényeknek. Ez az utóbbi évekhez képest magasabb érték, a legnagyobb importőr Németország, Törökország és Olaszország volt.
Az Európai Unióban az alternatív beszállítási gázforrások útvonalának kiépítése nem újkeletű cél, de az ezt szorgalmazó hangok a háború kitörése óta erősödtek fel igazán. Lényeges, de mégis kisebb figyelmet kapott: Oroszország már 2019 végén elindította a szállításokat a keleti irányba, hogy függetleníteni tudja magát az európai gázexporttól. A háromezer kilométer hosszú Szibéria Ereje vezetéken tavaly több mint tízmilliárd köbméter földgáz érkezett Kínába (ez nagyjából a magyarországi éves felhasználás mennyisége), és az export 38 milliárdra nőhet a következő években. Oroszország emellett tervezi az évi ötvenmilliárd köbméteres Szibéria Ereje 2 vezeték megépítését is.
Emellett bővítette és még tovább tervezi növelni cseppfolyósföldgáz- (LNG-) kapacitását, hogy versenyezzen az Egyesült Államok, Ausztrália és Katar növekvő LNG-exportjával, így tavaly már a negyedik helyet foglalta el Oroszország.
Borítókép: A Gazprom Amur gázfeldolgozó állomása Szvobodnyi település közelében (Fotó: Pavel Lvov/Sputnik via AFP)
