Már nem téma az energiaszankció?

Úgy tűnik, az Európai Unió letett az orosz energiatermékek behozatali szankciójáról. Erre már az is utalt, hogy a szénimport tilalma csak augusztustól hatályos.

RUSSIA-UKRAINE/GAS Fotó: Stringer .

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei ma Luxembourgban egyebek mellett várhatóan az Oroszországgal szembeni újabb, immár a hatodik uniós szankciós csomag részleteiről tárgyalhatnak, olaj- vagy gázimportra vonatkozó javaslat azonban nincs az asztalon – közölték a tanácskozás részleteit ismerő uniós diplomaták vasárnap a távirati iroda szerint. Ha az információk helytállóak, az komoly előrelépés az eddigi helyzethez képest, hiszen a szankciók kapcsán az energiaimport témakörét övezik a legádázabb viták: az orosz energiatermékektől nagyban függő országoknak, mint Magyarországnak is, lehetetlen volna leállítani az importot komoly gazdasági és társadalmi következmények nélkül, míg az önellátásra jobban képes vagy alternatív forrásokhoz egyszerűbben jutó államok könnyen kardoskodnak az embargók mellett.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, az Európai Parlament pénteken fogadta el az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra. Az uniós behozatali tilalmi listán szerepelnek az Oroszországból származó szén és más szilárd fosszilis üzemanyagok is további termékek mellett. Mindez közvetlenül nem fenyegeti Európa energiaellátását, de kedvezőtlen folyamatokat indíthat el Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szerint. A szakértő vasárnapi elemzésében megnyugtatónak nevezte, hogy

az orosz szénszállítások egyetlen tagállamban sem érik el az energiatermelés öt százalékát (Magyarország az EU alsó harmadában van fél százalékkal), tehát az intézkedés nem jelent közvetlen fenyegetést a közösség energiaellátására.

További kedvező fejlemény, hogy az uniós vezetők egyre vehemensebb nyilatkozatai és az Európai Bizottság javaslata ellenére a szankciók továbbra sem terjednek ki – a Magyarország és az unió szempontjából igazán fajsúlyos – gáz- és olajszállításokra, és a jelek szerint a következő csomag tárgyalása során talán már az asztalra sem kerül a téma. Mindezeket figyelembe véve viszont kérdéses a szakértő szerint, hogy egyáltalán szükség volt-e az intézkedésre. Hiszen a széntilalom aligha fogja jelentős mértékben megviselni Oroszországot: a bizottság becslése alapján a korlátozás körülbelül négymilliárd euró bevételkiesést jelent, ami az orosz GDP 0,3 százaléka.

A kieső mennyiség egy részét (az, hogy pontosan mekkorát, elsősorban logisztikai kérdés) Oroszország képes lesz más országoknak eladni, India például már jelentkezett több szénért. A szállítási költségek és az új vevők kedvező alkupozíciója miatt Oroszország árbevétele várhatóan csökken, de vélhetően a kiesés nem éri el a négymilliárd eurót. Viszont tovább növeli az európai energiaárakat az intézkedés Hortay Olivér szerint, aki emlékeztetett arra, hogy a szén ára a háború óta csaknem kétszeresére növekedett, ami begyűrűzik a villamosenergia-árakba. Különösen meglepőnek nevezte azt, hogy a szén­import tilalma augusztusban lép hatályba, hiszen az elmúlt napok fejleményei alapján a háború jó eséllyel és remélhetőleg hamarabb véget ér. Emellett szerinte az új szankciós csomagot vélhetően Oroszország sem fogja válasz nélkül hagyni, ami a helyzet további eszkalációjához vezethet.

Nem bírják a terheket a német kisvállalkozások Sok németországi kis- és középvállalkozás (kkv) a robbanásszerűen emelkedő energiaárak miatt pénzügyi válságban van – és emiatt ellenzi az orosz földgáz importjának betiltását. A német kkv-k szövetsége (BMVW) 1200 céget kérdezett meg arról, hogy támogatnák-e az orosz energiaimport azonnali leállítását, ha az megemelné a beszerzési árakat. A dpa német hírügynökséggel megosztott felmérés szerint a cégek 56 százaléka nemet mondott a földgázra vonatkozó tilalomra, és 52 százalékuk igent a kőolajra vonatkozóra. Arra a kérdésre, hogy egy embargó esetén hajlandó lenne-e többet fizetni a vállalat az energiaellátásért, és ha igen, mennyivel, a vállalkozások csaknem 48 százaléka nemmel válaszolt. Markus Jerger, a BMVW ügyvezető igazgatója elmondta: „a jelenlegi politikai helyzetre való tekintettel a vállalatok körében megvan az együttérzés, de sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy még többet fizessenek az energiáért.” (MTI)

Borítókép: A korlátozások a vehemens nyilatkozatok ellenére továbbra sem terjednek ki a gázszállításokra (Fotó: Sergej Vasiljev/Reuters)