A kieső mennyiség egy részét (az, hogy pontosan mekkorát, elsősorban logisztikai kérdés) Oroszország képes lesz más országoknak eladni, India például már jelentkezett több szénért. A szállítási költségek és az új vevők kedvező alkupozíciója miatt Oroszország árbevétele várhatóan csökken, de vélhetően a kiesés nem éri el a négymilliárd eurót. Viszont tovább növeli az európai energiaárakat az intézkedés Hortay Olivér szerint, aki emlékeztetett arra, hogy a szén ára a háború óta csaknem kétszeresére növekedett, ami begyűrűzik a villamosenergia-árakba. Különösen meglepőnek nevezte azt, hogy a szénimport tilalma augusztusban lép hatályba, hiszen az elmúlt napok fejleményei alapján a háború jó eséllyel és remélhetőleg hamarabb véget ér. Emellett szerinte az új szankciós csomagot vélhetően Oroszország sem fogja válasz nélkül hagyni, ami a helyzet további eszkalációjához vezethet.
Nem bírják a terheket a német kisvállalkozások Sok németországi kis- és középvállalkozás (kkv) a robbanásszerűen emelkedő energiaárak miatt pénzügyi válságban van – és emiatt ellenzi az orosz földgáz importjának betiltását. A német kkv-k szövetsége (BMVW) 1200 céget kérdezett meg arról, hogy támogatnák-e az orosz energiaimport azonnali leállítását, ha az megemelné a beszerzési árakat. A dpa német hírügynökséggel megosztott felmérés szerint a cégek 56 százaléka nemet mondott a földgázra vonatkozó tilalomra, és 52 százalékuk igent a kőolajra vonatkozóra. Arra a kérdésre, hogy egy embargó esetén hajlandó lenne-e többet fizetni a vállalat az energiaellátásért, és ha igen, mennyivel, a vállalkozások csaknem 48 százaléka nemmel válaszolt. Markus Jerger, a BMVW ügyvezető igazgatója elmondta: „a jelenlegi politikai helyzetre való tekintettel a vállalatok körében megvan az együttérzés, de sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy még többet fizessenek az energiáért.” (MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!