Borúsak a nemzetközi kilátások

A háborúvá szélesedett orosz–ukrán konfliktus a járvány után éppen csak újraindult növekedési folyamatokat is veszélybe sodorta. Ezzel együtt az Orbán-kormány azzal számol, hogy négy százalék feletti éves gazdasági növekedés mellett folytatódik a költségvetési hiány és az államadósság tavaly megkezdődött csökkenése.

2022.02.10. Budapest E-kamion Kigördült Magyarország első elektromos meghajtású konténerszállító kamionja a METRANS csepeli vasúti termináljáról. Fotó: Kurucz Árpád (KA) MAgyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

A múlt évben az eurózóna 5,3 százalékkal növekedett, valamint a munkanélküliségi ráta is rekordalacsony szintre mérséklődött. A kilábalás azonban nem volt zavartalan, a koronavírus hullámai korlátozták egyes szolgáltató ágazatok teljesítményét, valamint az ipart is tartósan hátráltatta a globális alkatrészhiány. Az eurózónában is évtizedes magasságokba emelkedett a pénzromlás üteme, amelyet az orosz–ukrán háború következményei tovább fűtenek. Az áremelkedések – kiemelten az energiahordozók – háztartásokra és vállalatokra rakódó terhét a tagállamok részben szabályozói, részben költségvetési eszközökkel próbálják tompítani. A magyar kormány várakozása szerint az energiahordozók piacán lezajlott nagymértékű áremelkedés mindezek mellett jelentősen rányomhatja a bélyegét az importszámlákra az Európai Unió országaiban. 

Mindemellett az Ukrajnából érkező, a második világháború óta nem látott méretű menekülthullám kezelése megemelheti a kormányzati kiadásokat, ugyanakkor középtávon bővítheti a térség szűk munkaerő-kínálatát – írja a program.

Ha a tengerentúlra tekintünk, akkor azt látni, hogy az Amerikai Egyesült Államok gazdasága jelentős visszaerősödést mutatott 2021-ben. Az 1984 óta a legmagasabb, 5,7 százalékos növekedési ütemével már negyedik éve múlja felül az Európai Uniót. A kilábaláshoz hozzájárult a fiskális kiadások jelentős megemelése és a támogató, alacsony hozamkörnyezet. Azonban az élénkítő gazdaságpolitika, a jegybanki pénzpumpa, a visszatérő kereslet és a kínálatoldali korlátok következtében az infláció is utoljára az 1980-as évek elején látott mértékűre emelkedett – emlékeztet az elemzés. Tény, hogy az Egyesült Államok energiaellátása jóval kevésbé függ külső tényezőktől, mint az uniós tagországoké, az orosz–ukrán háború következtében magas szinteken ragadó olaj- és nyersanyagárak ott is további inflációs nyomást képeznek. 

A kereslet hűtésére és így a pénzromlás megállítására az amerikai jegybank várhatóan több lépésben érdemben emeli a kamatokat. Ez az elemzői várakozások szerint mérsékli a növekedési kilátásokat, sőt akár recesszióba is taszíthatja a világ legnagyobb gazdaságát.

A konvergenciaprogram a keleti gazdaságokra is kitér. Így például a kínai gazdaság éves növekedése tavaly 8,1 százalék volt. A bővüléshez elsősorban a dinamikus kivitel járult hozzá, ugyanakkor a nyugati országoktól eltérően a belső kereslet kevésbé élénkült, sőt a háztartások fogyasztása továbbra is elmarad a 2019-es szinttől. A koronavírus-járvány következtében is megmutatkozott, hogy a világ legnagyobb exportőrének ipari teljesítménye valóban meghatározó a globális alkatrészellátásban. Az országban ismételten fellobbanó koronavírus az év elején ismét termelésleállásokhoz vezetett, ami tovább nehezítheti a globális ellátási láncok helyreállását.

Ilyen körülmények között kell az Orbán-kormánynak lavíroznia. A kabinet azzal számol, hogy négy százalék feletti éves gazdasági növekedés mellett a következő években is folytatódik a költségvetési hiány és az államadósság tavaly megkezdődött csökkenése.

Borítókép: Továbbra is akadoznak az ellátási láncok világszerte (Fotó: Kurucz Árpád)