Brüsszel az európai munkahelyeket kockáztatná az embargóval

Sok európai munkavállalónak az állásába kerülne, ha Brüsszel kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat az energiahordozókra. Ennek oka, hogy az Európai Unió az orosz kőolajat és földgázt legfeljebb csak olyan alternatív forrásokból képes pótolni, amelyek jóval drágábbá teszik a beszerzést. A drága energiahordozókat pedig végső soron a gazdasági szereplőknek kell megfizetniük, miközben a vállalkozások önköltsége enélkül is jelentősen megemelkedett. Az ipar, valamint a kis- és középvállalkozások lennének a legnagyobb vesztesek.

Az újabb többletköltségek pedig csak részben kompenzálhatók áremeléssel az egyébként is rekordmagas infláció és a lakosság megugró kiadásai miatt. Németországban a várakozások szerint az orosz energiahordozók blokkolása az ipar területein több százezer munkahely elvesztését jelentené közvetlenül, közvetve pedig felbecsülhetetlen károkat okozna a munkaerőpiacon.

Nemcsak az iparban, de a szolgáltatásokban is veszélybe sodorná az álláshelyeket a kőolajra és a földgázra kivetett szankció. A földgáz árának további növekedése az üzlethelyiségek fűtési költségének további emelkedésével járna, míg az iparban végbemenő áremelés a szolgáltatásokhoz szükséges beszerzések költségét emelné tovább. Ez mindenképpen a munkabérek, így az álláshelyek rovására menne.

Noha a Covid–19-válságot követően Európa munkaerőpiaca már ismét a járvány előtti munkaerőhiányos helyzetben van, a munkahelyek elvesztése mégis a munkanélküliek számát növelné. Ennek oka, hogy például egy iparban dolgozó munkás kevés eséllyel tudna rövid idő alatt az egészségügy területén munkához jutni. A tönkremenő családi vállalkozások pedig aligha képzelik el jövőjüket a vendéglátásban.

Az esetleges szankciók esetén minden területre begyűrűző áremelkedés szociális krízissel is fenyeget.

Ennek oka, hogy a tengerentúlról beszerzett energiahordozók miatt a lakossági rezsiköltségek is nőnének. A munkanélkülieknek a kieső jövedelem mellett kellene újabb súlyos terhekkel szembenézniük, míg a dolgozók közül egyre kevesebben tudnák kigazdálkodni a megélhetés többletköltségeit.

Európában lassan egy éve megállíthatatlanul nő az energia ára, ami óriási terhet jelent a lakosságnak és a gazdaság szereplőinek. Noha néhány ország – köztük hazánk is – a háztartások terheit mérséklő intézkedéseket hozott, a vállalkozásokra ez csak kevés esetben terjed ki, elsősorban a kisebb cégekre.

A gyártásban és a szolgáltatásokban is árat kellett emelniük a szereplőknek, amelynek eredményeként évtizedek óta nem látott magasságokba szökött az infláció, és súlyos élelmiszerár-emelkedés tapasztalható. Brüsszel szankciós politikája az így is elviselhetetlen terheket még tovább növelné, ami akár szegénységi hullámot indítana el Európában.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Éberling András)