Kelet-Közép-Európa legnagyobb finomítójába érkezik az uráli típusú nyersanyag Keletről. Magyarország kőolajigényének mintegy kétharmadát az orosz alapanyag fedezi, amelyek csöveken keresztül, tehát környezetbarát módon érkezik ide a Dunai Finomítóba. Ez a beszerzési útvonal szűnne meg, ha Brüsszel elzárná az orosz olajcsapokat. Az átállás más típusú energiahordozóra legalább 400-500 milliárd forintot, és minimum 5 évet venne igénybe.
De, nem csak Magyarországnak okozna komoly fejtörést az orosz olaj kiváltása – mondta az M1-nek az energiapiaci szakértő – hanem egész Európának. Ugyanez hatványozottan igaz a gázra is.
Az energiaszektor egy nagyon robusztus ágazat, nem lehet egyik pillanatról a másikra nagyon drasztikus technológiai váltásokat kivitelezni, mert infrastruktúra-intenzív. Az infrastrukturális beruházások idő- és költségigényesek
– közölte Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágvezetője.
Óriási drágulást okozna az orosz energiahordozók kiváltása
Az M1 Híradónak nyilatkozó másik szakértő szerint az orosz kőolaj, illetve földgáz kiváltása óriási drágulást hozhat magával. „Ez mindenképpen nagyon nagy áremelkedéssel fog járni. Eleve látható, hogy az energiapiacon a Covid-járvány okozta zavarok után nincs még helyreállás, és erre még egy hatalmas sokk az Oroszországgal szemben bevezetett eddigi embargó, illetve a tervezett embargóknak már csak a lebegtetése is emeli az árakat. Egyébként ez az egyik legtragikusabb fele ennek a történetnek, hogy az embargó lebegtetésével is emelkednek az árak” – mondta Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhely vezetője.
Arról már nem is beszélve, hogy az orosz energiahordozók, így jelenleg a kőolaj-, később pedig egy esetleges földgázembargó azt is jelenti, hogy Európának sokkal szennyezőbb forrásokból kell beszereznie ezeket a létfontosságú nyersanyagokat.
A palaolaj és a palagáz kitermelése környezetszennyező
Az orosz kőolajat például brüsszeli elképzelések szerint a kőzetekben meglévő úgynevezett palaolajjal is helyettesíthetnék. Csakhogy ennek kitermelése a Világgazdaság információi szerint nagyon nagymértékben károsítja a környezetet. A kőzetekben ugyanis nem csak szénhidrogének bújnak meg, hanem metán is, ami a levegőbe kerül. A palaolaj kinyerése emellett a talajvizeket is szennyezi, hiszen nehézfémek és radioaktív részecskék is bekerülhetnek a felszín alatti vizekbe és így akár az ivóvízbe is. De ami talán a legveszélyesebb, hogy az úgynevezett hidraulikus repesztéses eljárás, amellyel kitermelik a palaolajat, földrengéseket okozhat.
