Európának jobban fájnak az energiaszankciók, mint az oroszoknak

Az olajembargó körüli sietséggel az unió ugyan Oroszországnak akar ártani, de Európa ezt jobban megszenvedi – fejtette ki a Híradó.hu-nak Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója. A szakértő arról is beszélt, hogy a háború okozta élelmiszer-ellátási problémák akár újabb migrációs hullámok megindulásához is vezethetnek.

Spergau, 2022. április 27. A TotalEnergies Leuna olajfinomító a németországi Spergau közelében 2022. április 25-én. Karen Pittel, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének szakértõje szerint megoldhatónak tûnik az orosz kõolaj kiváltása más beszerzési forrásokból. Azonban a szén és az olaj behozatalának együttes megtiltása, miközben nem biztosítható az orosz gázszállítások folyamatossága, komoly gondot okozhatna. MTI/EPA/Filip Singer Fotó: Filip Singer

Kérdésre válaszolva elárulta azt is, ez miért alakult ki:

Hiába van alternatív megoldás, ha teljesen eltűnik az európai piacokról az uráli típusú kőolaj, az komoly kínálati szűkösséghez vezethet. Ez komoly problémát jelenthet, éppen ezért az azonnali embargós intézkedések mindenképpen kerülendők. Ráadásul közben Oroszország elkezdett új piacokat találni. Az európai cégek által önkéntesen lemondott szállításokat kínai magáncégek kezdték el felvásárolni.

A szakértő a beszélgetés során kifejtette, milyen környezeti hatásai lehetnek annak, ha az embargó következtében leállna a kőolaj- és földgázszállítás a csővezetékeken: Az olaj esetében megnőnek a szállítási távolságok, ezzel pedig már önmagában nő a károsanyag-kibocsátás. A gáz esetében pedig azt cseppfolyósított formában kellene – például az Egyesült Államokból – szállítani, melynek – elmondása szerint – kitermelése eleve más módon zajlik: az úgynevezett rétegrepesztéses eljárás nagyobb energiabefektetést jelent, ráadásul földrengéseket is okozhat. Ezután kifejtette a szükséges eljárás részleteit, hogy a gáz szállítható legyen, majd folytatta: Ekkor kerül be a csővezetékbe a gáz, amelynek a környezeti terhelése innentől ugyanakkora, mint az egyébként eleve vezetéken érkező gáznak. Röviden:

a cseppfolyósított földgáz drágább és nagyobb környezetterheléssel is jár.

Magyarország esetében a hosszú távú gázszállítási szerződés 4,5 milliárd köbméterről szól évente, ebből azonban körülbelül 3,5 milliárd Szerbia felől, egymilliárd pedig Ausztria felől érkezik hazánkba. Ebből a szempontból tehát az ukrán háború hatásai Magyarországot kevésbé érintik. Ám ha leállnának ezek a szállítások, ellátásbiztonsági szempontból az alternatíva az LNG.

Arra a kérdésre, hogy Oroszországot vagy Európát kényszerítené hamarabb térdre az embargó, így felelt:

Az biztos, hogy az európai ellátás néhány hónapig biztosított a jelenlegi készletekből. Európában összeszorított fogakkal még kivitelezhető egy átállás, de ez gazdasági recesszióhoz vezetne, aminek beláthatatlanok lennének a társadalmi következményei. Magyarországon, illetve a kelet-közép-európai régióban három olajfinomító is a Molhoz tartozik. Kettő-négy éves átállási időről beszélnek, és egy nagyon jelentős, legalább 500 millió dolláros költségtételről. Nem véletlen, hogy Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária és Horvátország szintén arra kérik a bizottságot, hogy halassza el az embargót, mert ennek technikai feltételei vannak.

Litkei Máté arról is beszélt, hogy a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ellátásra milyen kilátásaink vannak.

A teljes interjút IDE KATTINTVA érheti el.

Borítókép: Egy olajfinomító – a kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)