Az elmúlt években, amíg emelkedő trendben voltak a főbb kriptodevizák – mindenekelőtt a bitcoin –, sokan gondolták úgy, hogy ezek az eszközök átvehetik az arany korábbi szerepét mint hosszú távú értékmegőrzők, amelyek a válságokat is jól állják. A konzervatívabb befektetők ugyanakkor azon a véleményen voltak, hogy miután ezeknek az eszközöknek nincs tényleges belső, fundamentális értéke, tartósan nem lehet ilyen szerepük. A 2020-ban indult emelkedést, amely tavaly felgyorsult a bitcoin esetében, magyarázhatta a pénzbőség:
a nagy jegybankok igen komoly összegért vásároltak állampapírokat és egyéb eszközöket, így fedezetlen pénzt bocsátva a piacra.
Tavaly ősszel azonban az árak tetőztek: ekkor a bitcoin közel hetvenezer dollárt ért, a második legjelentősebb kriptodeviza, az ethereum 4800 dollár fölött is járt. Az összes kriptodeviza teljes értéke a 3000 milliárd dollárt közelítette, ez az összeg nagyjából annyi volt, mint világ legnagyobb tőzsdei vállalata, az Apple teljes értéke, vagy mint a világ teljes aranyállományának 15 százaléka. Ez igen jelentős összeg, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb befektetési alap nem is vásárol ilyen kockázatos eszközöket.
Érdekes módon az árak lényegében ugyanakkor tetőztek, amikor a részvénytőzsdéken, ám van egy tényező, amely indokolhatta ezt az egybeesést. Ekkor kezdte meg ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlási program kivezetését, amelyet aztán fel is gyorsított, így márciusra véget is ért. Ekkora pénzáram viszonylag gyors megszűnése már erősen éreztetheti a hatását azokon a piacokon, ahol az összeg korábban a helyét kereste, szüntelenül emelve az eszközárakat.
Jelenleg a bitcoin 29 ezer dollárt ér, ami több mint 55 százalékos értékvesztés a csúcshoz képest, az ethereum 1960 dollár, ami közel hatvanszázalékos gyengülés. Az összes kriptodeviza együttes értéke jelenleg 1250 milliárd dollár, ez nagyjából 56 százalékos értékvesztés. Ha ezt összehasonlítjuk a legfontosabb amerikai tőzsdeindexek 15-20 százalék körüli, vagy a főbb európai indexek 10-15 százalékos visszaesésével, látjuk, hogy az eltérés óriási. A kriptodevizák, amelyek értéke 2021 elejétől gyorsan emelkedett, most gyorsan is estek vissza, mutatva azt, hogy valóban
erősen spekulatív eszközökről van szó, így stabilitásról vagy válságállóságról esetükben nem beszélhetünk.
Az arany ára ezzel szemben 2018 őszétől, az akkori 1200 dolláros unciánkénti árról két év alatt kétezer dollárig emelkedett, azóta pedig az 1800-2000 dollár közti sávban ingadozik, vagyis meglehetősen stabil értéket mutat (a jelenleg ár 1850 dollár, az orosz–ukrán háború kitörésekor rövid időre felszaladt 2050 dollárig, ami a klasszikus menekülőeszköz szerepét bizonyítja).
Érdekes kérdés, hogy mit láthatunk majd a piacon jövő hónaptól, amikor megkezdődik az amerikai eszközvásárlási programok során kibocsátott, nagyjából 9000 milliárd dollár visszavétele a piacról, kezdetben havi 47,5 milliárd, majd szeptembertől havi 95 milliárd dolláros értékben. A kisebb kriptodevizák többségének ára vélhetően nem fog tudni tartósan emelkedni akkor sem, ha a vezetők igen, mivel
immár húszezer ilyen eszköz van, és addig hoznak létre újabbakat, amíg hajlandó valaki megvenni őket, vagyis kínálatuk korlátlan.
Az összes ilyen eszköz között ugyanakkor kettő van, amelynek döntő a szerepe: a bitcoin összértéke a kriptodeviza-piac teljes értékének 45 százalékát teszi ki, az ethereum pedig 19 százalékot képvisel. Emellett érdemi hányadot tesznek ki az úgynevezett stablecoinok, amelyek árfolyama nem is változik, mivel valamely jegybanki devizához, többnyire a dollárhoz vannak kötve, és céljuk elvileg az, hogy általuk olcsón lehessen kriptodevizákat egymásra váltani. Így elsősorban a két nagy értékét érdemes követni, őket fogadta el leginkább a piac.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Muhammed Selim Korkutata/Anadolu Agency/AFP)
