erősen spekulatív eszközökről van szó, így stabilitásról vagy válságállóságról esetükben nem beszélhetünk.
Az arany ára ezzel szemben 2018 őszétől, az akkori 1200 dolláros unciánkénti árról két év alatt kétezer dollárig emelkedett, azóta pedig az 1800-2000 dollár közti sávban ingadozik, vagyis meglehetősen stabil értéket mutat (a jelenleg ár 1850 dollár, az orosz–ukrán háború kitörésekor rövid időre felszaladt 2050 dollárig, ami a klasszikus menekülőeszköz szerepét bizonyítja).
Érdekes kérdés, hogy mit láthatunk majd a piacon jövő hónaptól, amikor megkezdődik az amerikai eszközvásárlási programok során kibocsátott, nagyjából 9000 milliárd dollár visszavétele a piacról, kezdetben havi 47,5 milliárd, majd szeptembertől havi 95 milliárd dolláros értékben. A kisebb kriptodevizák többségének ára vélhetően nem fog tudni tartósan emelkedni akkor sem, ha a vezetők igen, mivel
immár húszezer ilyen eszköz van, és addig hoznak létre újabbakat, amíg hajlandó valaki megvenni őket, vagyis kínálatuk korlátlan.
Az összes ilyen eszköz között ugyanakkor kettő van, amelynek döntő a szerepe: a bitcoin összértéke a kriptodeviza-piac teljes értékének 45 százalékát teszi ki, az ethereum pedig 19 százalékot képvisel. Emellett érdemi hányadot tesznek ki az úgynevezett stablecoinok, amelyek árfolyama nem is változik, mivel valamely jegybanki devizához, többnyire a dollárhoz vannak kötve, és céljuk elvileg az, hogy általuk olcsón lehessen kriptodevizákat egymásra váltani. Így elsősorban a két nagy értékét érdemes követni, őket fogadta el leginkább a piac.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Muhammed Selim Korkutata/Anadolu Agency/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!