Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 511 400 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 200 forint volt, a kedvezmények nélküli összeg pedig 340 100 forint.
A bruttó és a nettó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – ismertette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek – prémium, jutalom, különjuttatás –, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá. Márciusban
- a rendszeres bruttó átlagkereset 459 700 forint volt, 15,5 százalékkal magasabb, mint egy éve.
- A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, 15 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
- A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz viszonyítva.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezető elemzője az adatokra reagálva kiemelte:
Márciusban gyorsult az átlagkeresetek előző év azonos időszakához viszonyított növekedési üteme, ezen belül gyorsult a rendszeres keresetek emelkedésének üteme is.
Ebből az látható, hogy több vállalkozás a béremeléseket nem januárban hajtotta végre, hanem a későbbi hónapokban döntött. Érdekesség a nem rendszeres keresetek növekedése, ami arra utal, hogy egyre több munkáltató él a jutalmazás lehetőségével a munkavállalók megtartása érdekében. A mai adatból az is kiderül, hogy
a keresetek emelkedése a magas infláció ellenére továbbra is meghaladja az infláció mértékét, vagyis a reálbér nő, ami serkenti a fogyasztást.
A keresetek év eleji növekedésében kiemelkedő volt a minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének, illetve a járulékcsökkentésnek a szerepe, de emellett hajtotta a magasabb infláció és az egyre fokozódó munkaerőhiány is. A márciusban erősebbé váló béremelkedésnek inkább ez utóbbi két tényező lehet az oka – mutatott rá Regős Gábor. A szakértő szerint
a következő hónapokban az átlagkereset növekedési üteme kismértékben tovább emelkedhet. Bár a legtöbb cégnél márciusra vélhetően már lezajlottak az idei bértárgyalások, a növekvő infláció és munkaerőhiány ezt ott is kikényszerítheti majd, ahol eddig nem történt meg. Állami oldalon pedig szintén szükség van több ágazatban a béremelések folytatására a munkaerő elvándorlásának megakadályozása érdekében.
A statisztikai hivatal adataiból az is kiderült, hogy 2021 azonos időszakához képest az idei év első három hónapjában
- a rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 12,5 százalékkal 449 500 forintra,
- a költségvetésben 14,6 százalékkal 431 900 forintra nőtt.
- A legmagasabb bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció területén érhető el, 810 ezer forint,
- a legalacsonyabb bruttó átlagkereset pedig a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén jellemző, 308 ezer forint.
- A reálkereset 11,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez képest mért, 8,2 százalékos növekedése mellett.
A várakozások szerint a magas infláció azoknál is bérrendezést kényszeríthet ki a következő hónapokban, akiknek az idei keresetét korábban még nem akarták emelni a munkáltatók.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
