Mai kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal emelte meg a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5,90 százalékra, ami az előzetes jelzésnek megfelelően kisebb ütemű lépés, mint az előző ülésen. Az alapkamat ezzel egyre közelebb kerül az egyhetes betéti eszköz kamatához, amely most 6,45 százalék. Az MNB tervei szerint amikor az alapkamat utoléri az egyhetes eszköz szintjét, visszaveszi tőle az irányadó jegybanki eszköz szerepét. Egyúttal a kamatfolyosó is emelkedett 50 bázisponttal, értékei így 5,90 és 8,90 százalék.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a döntést követő háttérbeszélgetésen elmondta, hogy az infláció még növekedhet a következő hónapokban, majd tetőzik. A kamatemelési ciklus folytatódik azért, hogy az infláció csökkenő pályára álljon, majd fenntarthatóan a jegybanki célon stabilizálódjon. Az egyhetes kamat most már lassabban, az utóbbi időben kialakult mértékben (30 bázispont) fog nőni csütörtökön.
A kamatemelési ciklus illetve a szigorú monetáris politika időszaka elhúzódhat,
mivel az inflációt gerjesztő tényezők egyelőre fennállnak, és sok a bizonytalansági tényező a következő időszakot illetően.
Az első negyedévben gyors gazdasági növekedés volt jellemző, és az eddigi adatok szerint ez a második negyedévben is így volt. A magyar gazdaság növekedése a háborús környezetben is élénk maradt, a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Márciusban az ipari és az építőipari termelés tovább bővült éves bázison. A kiskereskedelmi üzletek forgalma márciusban kétszámjegyű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony.
Az MNB a szigorító monetáris politika fenntartása mellett rugalmasan reagál az időközben felmerülő eseményekre. Az MNB négy fontos tényezőre figyel: az egyik a nagy jegybankok monetáris politikája, a másik az orosz-ukrán háború és a hozzá kötődő szankciók, emellett az Európai Unióval fennálló vitás kérdések rendezése, és végül az egyensúlyi tényezők (költségvetés, folyó fizetési mérleg). A költségvetési kiigazító intézkedések között különös figyelmet fordít a jegybank a kiadáscsökkentési lépésekre.
A jegybank továbbra is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél megvalósítása érdekében az MNB június elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét. Az aktív piaci jelenlét révén a negyedév végén esetlegesen jelentkező swappiaci feszültségek kezelésével a jegybank erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát, ezen keresztül támogatva az árstabilitás elérését és fenntartását.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
