Végül a geopolitikai tényezők olyan helyzetet teremtettek, amelyek megszüntették az okokat, amelyek miatt majdnem egy évtizedig deflációs volt a környezet: tartósak a beszállítói lánc akadozásai, és mostantól sok terméket, alapanyagot máshonnan és máshogyan kell előállítani, mint eddig. Ezen belül döntő a zöldgazdaság irányába történő elmozdulás. A háború felgyorsítja a megújuló energia iránti igényt, hogy kevesebb olajra és gázra legyen szükség, ez pedig beruházásokat igényel és költséges, így az olcsó energiára, amellyel a múlt évtizedben a kontinens rendelkezett, sokáig nem lehet számítani.
Mindezek együttes hatása nemcsak az inflációt magát, hanem a hosszabb távú inflációs várakozásokat is megemelte a korábbi túlzottan alacsony szintről. Így az EKB hosszabb távon is a neutrálisnak tekinthető kamatszintet célozhatja meg, nem lesz már vélhetően szükség arra, hogy az extrém alacsony kamatokat belátható időn belül újra alkalmazzák.
Christine Lagarde ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációt nem a szokásos hatások, nem a gazdaság túlfűtöttsége okozza, hanem döntő részben külső hatások miatt alakult ki. Ezért nincs arra szükség, hogy nagyon magasra, a jelenlegi infláció szintjére emeljék a kamatokat, hisz
a külső tényezőkre az EKB-nak nincs ráhatása, a kereslet túlzott csökkentése pedig gazdasági visszaesést okozhatna.
Az EKB központja Frankfurtban (Fotó: Daniel ROLAND/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!