Nem emelkedik az eurózóna kamata, hiába a magas infláció

A közös európai jegybank szerint a háború okozta kockázatok kezelése fontosabb, mint fellépni a pénzromlás ellen.

GERMANY-BANKING-ECB-EURO-ANNIVERSARY Fotó: DANIEL ROLAND

Kamatdöntő ülést tartott az Európai Központi Bank (EKB), de a kamatemelés szóba se került. Ezzel pedig az eurózóna jegybankja kifejezetten különlegességgé vált azáltal, hogy tartja a nulla, illetve –0,5 százalékos szintű jegybanki kamatokat, miközben az infláció immár hét százalék fölött jár. A jegybank inflációs célja két százalék, így a piaci szereplők egyre kevésbé értik, 

hogyan egyeztethető össze a deflációra méretezett jegybanki kamatszint a hatalmas inflációval.

Az EKB magyarázata szerint először a vészhelyzeti, azaz a járvány miatt indított eszközvásárlási program kivezetésével kell végezni, és csak utána lehet szó egyáltalán kamatemelésről. Az eszközvásárlási programot havi tízmilliárd euróval csökkentik, áprilisban negyvenmilliárd az összege, így a nyár folyamán a program véget ér. Ugyanakkor a program kivezetését gyorsítani is lehetett volna, ahogy ezt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is tette, amikor látta, hogy az infláció sokkal magasabb és tartósabb, mint korábban gondolták.

Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az 

Oroszország által Ukrajna ellen indított háború előre nem látott, különleges kockázatokat hordoz. 

Elismerte, hogy az infláció tovább növekedett, amihez a háború is hozzájárult, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés is visszaesett, amit az infláció szintje mellett ugyancsak figyelembe vesz a jegybank kormányzótanácsa a döntés meghozatalakor. Az infláció 7,5 százalék volt márciusban az eurózónában, amiben döntő szerepe volt az energiaáraknak, melyek vélhetően magasan is maradnak a háború miatt. Az élelmiszerárak is jelentősen emelkedtek, amiben a háborúnak ugyancsak szerepe van. 

Mindeközben a munkanélküliség rekordmélységbe került, a munkaerő iránti kereslet magas, és ez felhajtja a béreket, ami szintén inflációnövelő tényező. Ugyanakkor az inflációt csökkentő, középtávú hatásokról is beszélt a jegybankelnök: az áremelkedések miatt várható a keresletcsökkenés, ami a háztartások vásárlóerejének gyengüléséből adódhat, másképp fogalmazva reálbércsökkenést vár az EKB. Ez reális lehet a rendkívül magas energiaárak miatt (a legtöbb országban nincs rezsicsökkentés, vagy más, érdemi beavatkozás, hogy a lakosságtól átvállalja az állam vagy más szereplők a költségek egy részét). 

A leglényegesebb kérdés mindazonáltal továbbra is az, hogy mikor és milyen mértékben emelhet kamatot az EKB. Ennek elkezdését az eszközvásárlási program megszűnése előtt kizárták, így augusztus előtt nemigen számíthatunk emelésre. Azon újságírói kérdésre, hogy mekkora kamatemelési ciklus várható, és hány lépésben (a Fed is meghatározta, hogy nagyjából mit tervez), Lagarde kitérő választ adott, mondván, a helyzet annyira változékony a háború miatt, olyan kockázatokkal kell szembenéznie Európának, hogy egyelőre nem vállalkoznak arra, hogy felvázolják ennek menetrendjét. 

Borítókép: Az EKB székháza Frankfurtban (Fotó: AFP/Daniel Roland)