A jegybank helyre teszi Bokros Lajost

A magyar gazdaság rendkívüli kihívásokkal néz szembe, ezért nagy szükség van a közgazdasági folyamatokról és lehetőségekről szóló vitákra, de csak akkor, ha ezek a tényeken alapulnak. Visszatérően felmerülő probléma azonban, hogy egyes álláspontokat nem a valós adatok, hanem korábban rögzült világképek befolyásolnak. Az alábbiakban a Világgazdaság Bokros Lajos június 14-én a Klubrádió részére adott interjújának azon részeit igyekszik pontosítani vagy helyreigazítani, amelyek nem felelnek meg a tényeknek.

Budapest, 2015. március 12. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, Szabadság és Reform Intézet Alapítvány kuratóriumának elnöke beszél az Áldás vagy átok? A magyarországi gazdasági és pénzügyi stabilizáció 20. évfordulója címû, a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány által szervezett konferencián Budapesten, a Benczúr Hotelben 2015. március 12-én. MTI Fotó: Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Fontosabb, hogy közgazdászként nem említi ennek a kontextusát, azaz, hogy az adósság emelkedése annak az ára volt, hogy a járvány során a költségvetés megvédte a munkahelyeket és a vállalatokat, továbbá minden – a járvány által érintett – országban hasonló adósságemelkedés történt. Azt sem teszi hozzá, hogy 2021-ben már érdemben csökkent az adósságráta (3 százalékponttal) annak ellenére, hogy a gazdaság újraindítása jelentős költségvetési forrásokat igényelt.

4. Bokros Lajos szerint nem kellett volna általános hitelmoratóriumot biztosítani a járvány során, mert a gazdaság gyorsan helyreállt, 2021-ben már hét százalékkal nőtt

A logika azonban fordított.

A 2021-es gazdasági növekedés aligha segített 2020-ban, a moratórium bevezetése idején. Tehát ellenkezőleg, a gazdaság éppen azért volt képes növekedni, mert a 2020-ban bevezetett moratórium a jegybank intézkedéseivel együtt megelőzte azt, hogy az egészségügyi és gazdasági válsághelyzet pénzügyi válsággá alakuljon át. 

A válságkezelés azért volt eredményes, mert hitelalapú volt.

A 2008-ban kezdődő pénzügyi válság súlyossága és elhúzódása nagy részben abból fakadt, hogy a vállalatok nem jutottak hitelhez, ami csődhullámhoz és önmagát erősítő negatív spirálhoz vezetett. Ezzel szemben a Covid-válság idején a hitelezés a magyar gazdaságban mindvégig biztosítva volt a hitelmoratórium, az NHP Hajrá! és más jegybanki programok, valamint a bankrendszer révén. A koronavírus-járvány kitörésétől 2021 végéig Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a magánszektor hitelezése az Európai Unióban.

5. Számonkérésre kerül a kormány azért, mert nem csökkentette az orosz olajtól való függést az elmúlt tizenkét évben

Ennek az ellenkezője igaz, mivel a 2010 előtti 90 százalék feletti százalékos hazai orosz nyersolajfüggőség 2020-ra 61 százalékosra csökkent. 2011-ben a magyar állam 21 százaléknyi orosz tulajdonban lévő Mol-részvényt vásárolt vissza az orosz Szurgutnyeftyegaztól, ami döntő jelentőségű a hazai ellátásbiztonság szempontjából.

A Mol 2014-ben indított egy 170 millió dolláros beruházási programot a Mol tulajdonában lévő finomítók alternatív kőolajellátási rendszerének fejlesztésére. A beruházás részeként javították a tengeri kőolajbeszerzés lehetőségeit a Horvátországból Magyarországra tartó Adria-kőolajvezeték fogadóképességének fejlesztésével és a Dunai Finomító orosztól különböző olajtípusok bedolgozási arányának növelésével. 

A beruházások következtébenma 60 százalékban Oroszország és már 30 százalékban az Adria felől érkezik a nyers kőolaj a Dunai Finomítóba, és a feldolgozott olaj tíz százalékban hazai kitermelésű(a nyers kőolaj belföldi kitermelése 2014–2020 között a másfélszeresére nőtt). 

6. Bokros Lajos azt mondja, hogy a magyar nemzeti jövedelem harminc százalékkal alacsonyabb, mint a szlovák

Ez sem igaz.

Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért nemzeti jövedelem Magyarországon 11,4 százalékkal magasabb, mint Szlovákiában. A magyar adat az EU átlagának 75,9 százaléka volt 2021-ben, míg a szlovák adat 68,1 százalék. 

Igaz, hogy korábban Szlovákia megelőzte Magyarországot, mégpedig akkor, amikor 2002 után gazdaságpolitikai hibák sorát követte el Magyarország. Ennek következtében 2010-ben valóban 15,5 százalékkal volt magasabb Szlovákia egy főre jutó nemzeti jövedelme, mint Magyarországé. 

Onnan „fordult meg a meccs” a 2010-es évek sikeres magyar gazdaságpolitikájának köszönhetően.

7. Bokros Lajos példaként állítja az utókor elé a róla elnevezett költségvetési megszorítócsomag őszinte bejelentését

Értékeljük azonban helyén az 1995-ös intézkedések eredményeit.

Az intézkedések fő célja a költségvetési és a külső egyensúly javítása volt, és tartalmát tekintve joggal nevezi az interjúban „megszorítónak” a névadó. Legfőbb eszköze pedig az infláció tudatos növelése volt a fogyasztás mérséklése, a bérek és a szociális juttatások reálértékének csökkentése révén. 

Az infláció az intézkedések hatására az 1994. évi 18,8 százalékról 1995-re 28,2 százalékra, azaz a mai szint közel háromszorosára emelkedett.

Az egyensúly mérsékelt javításáért nagy reálgazdasági árat kellett fizetni. A GDP növekedése a következő évben megállt. A foglalkoztatottak száma 1995-ben és 1996-ban is csökkent és csak 1998-ban kezdett el érdemben emelkedni. A beruházások volumene 1995-ben öt százalékkal csökkent, és még 1996-ban sem érte el az 1994-es szintet. A háztartások fogyasztása 1995-ben 6,5 százalékkal, 1996-ban pedig további két százalékkal csökkent. 

Mindezen idő alatt azok a területek, amelyeket nem értek megszorítások, képesek voltak növekedni, például az ipari termelés mindkét évben négy-négy százalékkal bővült.

A megszorítások mindössze egyetlen évben, 1996-ban értek el érdemi hiánycsökkenést, de még akkor is 4,4 százalék maradt a deficit.A következő évben, 1997-ben ismét emelkedett a hiány, a GDP 5,6 százalékára. Nem beszélhetünk tehát tartós hiánycsökkenésről, és különösen nem annyira tartósról, mint amelyet az előző évtizedben ért a költségvetés 2012 és 2019 között átlagosan 2,3 százalékos hiányt fenntartva.

Torz képet kap tehát az, aki az interjúból kíván tájékozódni a jelen és a közelmúlt gazdasági folyamatairól. Érdemes inkább magukig az adatokig leásni, vagy ha erre nincs mód, akkor minél több, hitelesebb forrást meghallgatni.

Borítókép: Bokros Lajos volt pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Soós Lajos)