Fontos tényező, hogy a nettó állampapír-kibocsátást, értékesítést részben a jelentős hazai (lakossági) megtakarítás biztosítja. E mellett továbbra is szerepet kap a külföldi finanszírozás, azonban a devizaadósság aránya még így is alacsony marad. A törvényjavaslat szerint az államadósság-kezelési stratégia célkitűzése, hogy 2023-ban is megőrizze az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet.
Ennek részeként változatlanul négy fő cél érvényesül: egyrészről az államadósság GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkentése, másodsorban a devizaadósság részarányának alacsony szinten, a 10-25 százalék közötti sávban tartása, harmadsorban a lakosság részvételének növelése és végül az államadósság futamidejének növelése. A hiány és a lejáró adósság kezelése döntően forintkibocsátásokkal történik, de a pandémia és a háború következtében – a még viszonylag magas finanszírozási igény miatt – nagyobb szerepet kap a devizafinanszírozás is.
Borítókép: A magyar állampapírok helyzete stabil, ezt az államadósság hitelbesorolása is igazolja (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!