– Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket a nemzetközi piacon, a befektetők továbbra is bíznak a magyar gazdaságban – közölte tegnap a közösségi oldalán Varga Mihály. A pénzügyminiszter jelezte: a kormány 2010 óta a külföldiek kezében lévő államadósság arányát hatvan százalékról harminc százalékra, a devizaadósság arányát ötven százalékról huszonöt százalék alá javította.
– A befektetők a háború ellenére is bíznak a magyar gazdaságban. Magyarország hárommilliárd dollár és 750 millió euró értékben bocsátott ki kötvényeket, melyekre kétszeres volt a kereslet. Ez azt mutatja, hogy hazánk a bizonytalan nemzetközi környezetben is képes önállóan, a piacról finanszíroznia magát – nyilatkozta a miniszter. Varga Mihály elmondta azt is, hogy a most bevont forrásokat az ország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használják.
– A kibocsátás nem érinti a költségvetési hiányt, a kormány tartja a 4,9 százalékos célt és folytatjuk az államadósság csökkentését – tette hozzá a tárcavezető.
A 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatban olvasható, hogy a GDP-arányos államadósság-mutató jövő év végére várhatóan 73,8 százalékra csökken a 2022 végére tervezett 76,1 százalékról.
Dokumentumban az is szerepel, hogy az elmúlt években az államadósság-kezelés jelentős kihívásokkal szembesült. A magyar fundamentumok a koronavírus-járvány megjelenéséig kedvezőek voltak, az államadósság ráta folyamatosan csökkent, a fiskális politika stabil, a hiány alacsony és a monetáris politika is támogató volt. A nemzetközi tőkepiaci, állampapírpiaci helyzetet azonban 2020-ban átformálta a koronavírus-járvány következtében kialakult romló gazdasági környezet. Ennek következtében világszerte nőttek a fiskális deficitek és az adósságok. Mindez Magyarországon is átmenetileg az államadósság-ráta emelkedéséhez vezetett.
A koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt a jegybankok lazításba és likviditásbővítésbe kezdtek. Így 2021-től a korábban rendkívül alacsony infláció gyorsan emelkedésnek indult, ez a folyamat 2022-ben felgyorsult. Erre válaszul az amerikai jegybank (FED) kamatemelési ciklusról döntött és csökkenti az állampapír-állományát. A Magyar Nemzeti Bank is befejezte az eszközvásárlási programjait és jelentősen emelte a jegybanki kamatokat.
A költségvetési törvényjavaslat is megemlíti, hogy új problémát jelent az orosz–ukrán háború, ami egyes termékek esetén szállítási problémákhoz és magasabb árszinthez vezetett. Ez szintén kedvezőtlen az inflációs folyamatok szempontjából.
„E három – részben egymást erősítő – esemény kifutása, megoldása jelenleg nehezen előre jelezhető, ami az államadósság-kezelést jelentős kihívás elé állítja. A magyar állampapírok relatív helyzete stabil, amit a magyar államadósság hitelbesorolása is mutat” – áll a tervezet indoklásában.
