A mátranováki forgóvázkeret-üzemet addig tulajdonló kanadai Bombardier vasúti portfólióját 2021 januárjában vásárolta fel a francia Alstom, és a hazai üzemben átvette az irányítást. A cégnek komoly tervei vannak az egységgel, ezt bizonyítja, hogy
a nógrádi településen készülhetnek majd az Alstom hidrogénvonatának, vagyis az üzemanyagcellákkal elektromos áramot termelő és azt a villanymotorok hajtására felhasználó, forradalmian új járműszerelvénynek a forgóvázkeretei
– mondta el lapunk kérdésére Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungary vezérigazgatója.
Az Alstom Nógrád megyei egysége egyébként is arra készül, hogy tovább bővítse gyártókapacitását. Az itt gyártott forgóvázkeret a metrók, villamosok és nagyvasúti járművek egyik legfontosabb része: erre szerelik fel a tengelyeket, rugókat és fékeket, ezért a minősége meghatározó a vasúti biztonság szempontjából. A forgóvázkeretek gyártása során bonyolult, magas szintű, kombinált hegesztési technikákat alkalmaznak.
A mátranováki forgóvázkeretgyár az Alstom egyik stratégiailag fontos kelet-közép-európai gyártóegysége, amely több mint hatszáz főt foglalkoztat. Balázs Gáspár elmondta, hogy még idén száz új munkahelyre kívánnak munkaerőt felvenni.
A gyár az 1970-es években épült, és 1982-től kezdte meg a forgóvázak gyártását. A mátranováki telephely feladata a kézi és robothegesztés, az alkatrészgyártás, a keretek hőkezelése, megmunkálása és festése. Tavaly áprilisban egy új lézervágó gépet telepítettek. A gyárban működik egy hegesztést oktató központ, valamint megtalálható egy vizsgáló laboratórium, élvonalbeli 3D mérőcella és más roncsolásmentes vizsgálati technológiák. Több egyetemmel aktívan együttműködik a mérnökképzésben.
Jelenleg az Alstom az egyetlen járműgyártó Európában, amely típusengedéllyel rendelkezik az üzemanyagcellás motorvonatára.
A Coradia iLint 2018 óta kereskedelmi forgalomban közlekedik Németországban és Ausztriában, Hollandiában is kipróbálták. Németország, Olaszország és Franciaország is adott már megrendelést hidrogénvonatokra. A Coradia iLint vonat megoldás lehet a nem villamosított vonalakon, amilyen a magyarországi vasútvonalak túlnyomó többsége, mintegy hatvan százaléka. A vezérigazgató elmondta, hogy a vasúti pályák villamosítása elsősorban a nagy forgalmú vonalakon megtérülő beruházás. A felsővezetékkel nem rendelkező fővonalakra és mellékvonalakra – mivel az EU klímapolitikája nem támogatja a dízelhajtást – csak olyan járműveket érdemes beszerezni, amelyeknek a hajtása szén-dioxid-semleges. A Coradia iLint ilyen, amely
a tartályában tárolt hidrogénből és a levegő oxigénjének a reakciójából állít elő elektromos áramot. A magyar hozzáadott értéket képviselő, az Alstom németországi gyárában összeszerelt jármű egy tankolással csaknem ezer kilométert képes megtenni, vagyis a regionális forgalomban jól használható.
Balázs Gáspár elmondta, hogy a piaci szereplők és a MÁV-Start között előzetes egyeztetések folynak egy pilot projekt elindítására. A magyar kormány hidrogénstratégiájába illeszkedne, hogy a paksi atomerőmű éjszakai áramtermelését többek között zöldhidrogén előállítására használnák fel.
A magyar vasút egyik súlyos problémája, hogy a mellékvonalak járműparkja elaggott. A hidrogénvonat, amely csak húsz százalékkal drágább a dízelváltozatnál, ugyanakkor a meglévő infrastruktúra átalakítását nem igényli, alternatívát jelenthet a régiós és interrégiós forgalomban közlekedő eszközök cseréjére. A vezérigazgató elmondta, hogy
az első hidrogénvonatok – ha a közeljövőben kiírják a közbeszerzési eljárást – három és fél év múlva állhatnak forgalomba Magyarországon.
A MÁV-Start tervei szerint az első kísérleti járatok Győrből Pápán és Sümegen át Kaposvárra szállítanak majd utasokat. A hidrogénellátó infrastruktúra kialakításában az Alstom a Mollal működik együtt.
Borítókép: Hegesztőmunkás az Alstom mátranováki forgóvázüzemében (Fotó: Alstom)
